Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 52. ülés
zése, hogy szoros kötelességünk a' Hazán, és a’Fejedelmen segítteni — bizonyos az: hogy mi fiúi bizoda- lommal tartozunk viseltetni ü Felsége eránt, valamint alázatossággal- is, lehet-e ezeknek megsértése nélkül ö Felségének azt mondani , hogy mutassa-ki a* szükséget, mert azt nem hiszük? ezek mellett újonnan kérte azokat, kik vélekedéseket még meg nem mondották , hogy siettetnek vélekedéseknek kijelentését, és követnék Elejéknek, peldá- jokat. Pest Vármegye Követje e’ké- pen adta elő maga vélekedését: a’ kik azt tartyák, hogy Subsidiumot adni nem lehet, azok többnyire O Felsége elejébe ezen Tárgyban terjesztett Fel-írásból okoskodnak, de' valamint egy részben , a’ kivánt 12 milliomot meg nem adhattyuk, sem a’ Finantziále Plánumot el nem fogadhatjuk, ha conse temek a- karunk lenni, mert ine^határoztat- ván a’ Summa, nem lenne szabad ajánlás, a’ módja pedig, a’ mellyel kérettetik sérti Polgári Alkotmányunkat; úgy más részről tart-uk- meg azt-is, a’ mit Ígértünk, hogy • tudniillik megbizonyítjuk hívségün- ket — sokan azt feszegetik ha van-. e szükség? de ha azt meggondoljuk, hogy a’ papiros pénznek az a’ tulajdona, hogy a mellett nőttön nő a’ szükség, annak lete felől nem kételkedhetnek — az Országos De- pntátió-is megvallotta a’ szükséget de ha rendre mennénk a’ költségeken, és felvennénk azt a' mostani környülállásokban és drágaságban, melly sokba kerül egy Országnak a’ feltartása , bizonyosok lészünk a’ szükségről; vegyük-fel tsak a’ hivatalbelieknek fizetését , melly sokra megyen ; attól félnek többnyire, hogy a' Constitutiót sértjük SESSI intemeratae nostrae in Augustissí- mum Principem fidei, fiduciae, lio- magialique nostro obsequio non conveniret , tie necessitate, quam Sua Majestas adesae affirmat, dubitare, aut plane uberiorem expetere legi- timationem ; sed potius generosa Antenatorum sectanda esse exempla. Ultro itaque provocabat eos, qui necdum sua ediderunt sensa, ut fine etiam -accelerandarum consultationum, proloquantur. Comitatus Pestiensis Ablegatus opinionem suam deprompturus, dicebat eo3 , qui offerendo subsidio adversantur , argumentis potissimum e praestitis jam Suae Majestati Repraesentationibus desumptis , suam tueri sententiam; sed quemadmodum his principiis conformi- ler petitum 12 miilionum subddium, velut in determinata quantitate, ac proinde praeter formam Legibus praescriptam, cum derogamine Constitutionis desideratum, resolvi, fi- nancialeque Planum acceptari non potent, ita parte ab adversa servandum e^se, quod in Repraesentatione praecedente promissum esi; nos ardorem nostrum erga Suae Majestatis personam factis Lentaturos.— E-^se nonnullos, qui r.eces-itatem adesse in dubium revocant, haud utique satis memores eam fore pecuniae chartaceae naturam, ut necessitatem in dies crescere faciat. Kegnicolurem ipsam Deputationen! necessitatem recognovisse, certom est; hanc nemo inficiabitur, si publicae administrations, quae tantis nunc venit sumptibus, diversos ramos consideret.— Plures vero, metu saltem laedendae, si in sequelant postremae Resolutionis Regiae subsidium obtulerint, Constitutionis, * 2 ' , 1 illud O LII. 67? i
