Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 36. ülés
i6. ÖLÉ S. kéréseiknek előadásával Szepes, Árva, es Thurotz Vármegyék Kö- vetjei, rész szei ént a’ múlt Illésben mondattakat, re3z szerent új okokat hozván elő. De a’ M. Elől-Ülő a' tanátsko- zásnak rendére utasítván őket, tsak ezt felelte előhozott okaikra, hogy már ezen kérdé> a’ minapi ülésben eldöntetett, és mint meghatározása a’oS-nak és Rft-nek, a’Fő RR.Táblájához által küldetett; ezt tehát itten újra már feszegetni, sem az újonnan előhozott okokat tanátsko- zasba venni, nem lehet. Kérték tehát az említett Követek , hogy legalább mentségeknek okáért, ellent mondások, az Ország Jegyző Könyvebe béiktasson, — mellyet némellyek azon okon aka- dá'yoztatni akartak , hogy a’ köz megegygyezésnek senki többé ellent nem mondhat; hanem ha ellenkező vélekedéseket őrizkedések kedvéért akarták volna béiktattat- ni, azt a’ meghatározás előtt kellett volna. Azért - is a’ M. Personális nem mint ellentmondást , hanem mint újjabban- is jelentett kívánságot érdekeltetni rendelte. Következett ezek után a’ 4-dik pont, mellya’ lelki Pá-ztoroknál-is jövendőre a’ Magyar Nyelvnek tudását megkívánta; ebben a’ M. FŐ RR, azon szavak után: „illi solum" oda tétetni kívánták: „in quantum necessitas corie animarum admittit.” Magyarázta a’ Fő RR. ebbéli kívánságának való-ágos értelmét az Esztergomi Fő Káptalannak Követik : hogy t. i. ez nem jövendőre, hajrám a’ jMenvaló üdőre szolgai; mivel jövendőben a’ most hozandó Törvénvnek sikere szerént, minden lelki pásztorságramenendő pap már Scepusiensis, Arvensis, etThuro- czieiibis Ablegali partim nnper jam dicta repetendo , partim nova adducendo motiva, petilam temporis Prolongationen! urgebant. Verum Illustri^imus Personalis debitum consultationum ordinem servatum volens, reflectebat intercedentes hos Ablegatos, meritum ist- hocjam in praecedenti Sesdone superatum fuisse, et lanquam conclusum dtatuum **t Ordinum Excel-is Proceribu? nunciatu.11 exstitisse; illud itaqae nec in quaestionem amplius vocari, nec adducta novitus argumenta iu deliberationem summi posse. Optabant itaque antelati Nun- cii , ut conlradiciio illorum cautelae loco Diario Comitiali inseratur. Sed obstabant huic alii, id allegante?, quod communi concluso nemo amplius contradicere possit: si in voti? erat contrariam cautelae Iocq Diario inseri opinionem , id ante conclu-ionem oportuisset. Ideoque Illustrissimus Personalis non quidem ut contradictionem, sed velut denuo manifestatum de iderium in Diario commemorandum di posuit. Sequebatur 4 - trirn in ordine punctum, quo a Curatoribus animarum cognitio lingvae hungaricae requiritur; in hoc Excelsi Proceres post verba „ illi jo um ’* poni optabant ,, in quantum necessitas curae animarum admittit. * Explanabat uberius scopum mo- dificationis hujus Nuncius Archi Capituli Strigoniensis, quod scilicet non futuri, sed praesentis temporis causa isthaec desideratur modificatio; in futurum enim secundum Leges nunc ferendas, omnis, qui ad curam animarum applicabitur, lingvae
