Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 36. ülés

Ország-Gyűlésén történik , itt pedig kiki tud magjaiul.— Ha az Ország Jegyző Könjve eredeliképen magyarúl írattathatik ,mért nem lehetne á Törvényt-is azon írni. — Erdelj Országnak példája-is bátorít bennünket erre. — Ha mind a- zon állala’ Törvény tsupán Magyar nyelven eredeti nem lehet, légyen mind a’ két nyelven eredeti, készítés en mind a’ két nyelven egyszer- r > ’s úgy terjesztessen Ő Felsége eLibe.

Felelt ezekre a’ M. P.rsonális: noha a’ MagyarOrszágban lévő kü- lömbözo nyelvűek között, azokat különössen vévén , leg-nagyobb számmal vágy nak a’ magyarok ; nagyabb mind azon által azoknak szarna, kik magyarúl nem értenek, ea egy álla Íjában országossabb a’ Deák nyelv. — A’ Fejedelmi Ház Ha ért- is Vrtlamit magyarúl, de azt még-is tökélete sen nem tudja. — A’ Törvénynek pedig magyarázatja nem magoktól a’ SS-túl és RR. függ, hanem ezekkel egyetemben O Felségéből-]^, tehát olly nyelven kell lengni a’ Törvénynek, mellyet mind a’ két fél lökéletessen megértsen.

K ülömbség vagyon pedig az Ország Jegyező Könyve és a’ Törvény között, mert amaz tsak az Országot illeti, ez pedig az Ország és a’ Fejedelem között készíttetik, mind a’ kettőt illeti, ’s kötelezi. — Erdély Ország-E Fel-írásait, és a’ mellyek Ő Felsége ’s az Ország között folytatnak, deákúl folytatja , azért ez példánk nem lehet. — Végre hogy mind a’ két Nyelven eredetiképen írassanak a’Törvények, az nem lehet, és ezen kívánság ön magával ellenkezik; egynek eredetinek kell lenni, mert evakran a’ magyarázat, tsak egy szónak értelmétől függ,

szüktinet, hic verő nemo est, qui hun* garicam non calleat. Si Diarium Comitiale in origine hungarica scribitur lingva, cur non eadem et Leges scribantur? — Suffragari huic exemplum etiam Magni Principatus Transylvaniae. — Si vero textus Legum hungaricus solus pro originali haberi non poted, habeatur u- terque latinus quippe et hungaricus pro originali, et statim in principio utraque lingva concinnentur Articuli , junctimque Suae Majestati substernantur.

Respondit ad haec Illustrissimus Personalia: se equidem in dubium non revocare, majorem esse inter diversi labii populos Hungáriám incolentes seorsim sumpto , nativorum Hungarorum numerum, maximum tamen e.d hun.aricam lin- gvam ignorantium numerus, et lingva iatina magis videtur esse universalis. — Regnans ipsa Domus hungaricam lingvam etsi non ignoret, eam tamen penitus familiarem non habet. — Legum vero inter- praetationem non esse exclusivum Statuum et Ordinum jus, sed curri Sua Majestate commune; ea itaque Leges scribi oportere lingva, quam utraque legislationis pars ex asse in- telligat- —- Differentiam esse inter Comitiorum Diarium, Legesque ferendas; illud solos Status et Ordines respicit , hae quemadmodum Communi Principis et Statuum conduntur consenui, ita utrosque obligant. — Transylvaniam quoque Repraesentationes suas, et quae Status inter et Principem tractantur, latino scribere sermone, minus itaque apposite ejus hic citari exemplum. — Ut vero Ambabus lingvis scripti Articuli pro originalibus habeantur , id omnmó repugnare ; persaepe enim interpraetationem

.Le-