Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 36. ülés
SESSIO XXXVI. 'nek magyarázatja köz jussa Ö Felségének es a' Hazának ; szükséges tehát, hofy oily Nyelven hozattas- sanak a’ Törvények, mellyet mind a’ kettő tökéletessen ért. Hozzá állottak ezen vélekedéshez többen a’ SS. és RR. közzul; kik között Heves Vármegyének Kö- vetje az 1500-dik Esztendöbéli Ildik Törvény Tzikkelynek példáját hozta elő,melly szerént noha a’ Ki- v rályi Törvény széknek Rírai deákul nem tudtak-is a’ Törvényes Levelek mind az állal, és ítéletek deákul rendeltettek írattatni, és azután az ítélő-Mesterek által azoknak magyaráztad i; akkor lett volna üdéje , es a’ Nemzetnek tudatlansága miatt, elegendő oka a’Magyar Nyelven való Törvény hozásnak ; de bölts eleink a’ sarkallatos Törvé- iivekre néz\én; ezekkel egyenlő Nyelven kívánták a’ következendő. ket írattatni, kövessük tehát mok is ezeknek példáját, és maradjunk a* régi jó szokás mellett. Nem kevés számmal voltak a- zonban az ellenkező vélekedésüek, azt hozván vélekedéseknek főbb o- káúl: hogy a’ Törvénynek olly Nyelven kell írattatni, mellyet a’ nép megértsen. Magyar Országban, noha külömbfele nyelven szólló nemzetségek vágynak-is, legtöbb mind azon által a’ magyar, a’ kinek nyelve tsak ugyan Nemzeti Nyelv-is. Felséges Urunk-is, valamint hogy a többi Hertzegei-is az uralkodó Háznak, tudnak magyarul. De ha tökéletessen nem tudnának-is, u- gyan azzal, ha Törvény ink magyarul lésznék írva, kívánjuk őket a’ nyelv tanulására bírni. Nintsen tehát ok, miért az eredeti Törvény Magyar nyelven ne lehessen. A’ Törvénynek magyarázatja sem tejzen akadályt, mert ez úgy-is az Qrad commune Suse Majestatis, Statuumque et Ordinum jus pertinere, Leges itaque ea lingva ferri oportere, quam utrique ex asse calleant. T* * • ^ * Ultro hanc plures amplectebantur sententiam; quos inter Heve- siensis Comitatus Nunciiis exemplum Articuli ii. 1500. provocabat, testante Articulo hoc utut Assessores Sedis Regiae Judiciariae latinam lirigvam non omnes intellexerint Protonotarii tamen literas adjudica: torias latina lingva concinnare jussi, non intelligenlibus vulgari lingva explanare debebant; tunc tempus adfuis*i't, et in ignorantia Nalioni» sufficiens etiam motívum condendarum hungarico idiomate Legum, providos tamen majores nostros ad cardinales respiciendo J-eges , eodem sermone, quo hae scriptae e- rant, consequentes etiam scribi voluisse ; horum itaque imitanda es^e exempla, nec recedendum a veteri salutarique usu. Non pauco tamen erant numero , quibus adversa praeplacuit opinio ; sic enim argumentabantur: Legem omnem ea scribi debere lingva, quam populus intelligit ; at vero Hungáriáé utut diversi labii populi eandem incolant, popularem lin- gvam es'-e hungaricam , et hanc quam plurimos accolas loqui.. Ipse AuguTisdmus Rex noster, regnan- tisque Domii^ Principes eam non ignorant; et tametsi non ex a^se calleant, hoc certe motivo,legum quio- pe sermone hu igaiico compilatione, eosdem ad studium lingvaö magis adhuc provocandos es-^e.— Non adesse itaque ratiorvem, cui originalis Legis textus hungtrice scribi non possit. — Nec interpraetalionéin Legum ulli futuram obstacu.o; illa enim ceteroquin ad Comitia per- * 2 tiilct, 423
