Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 34. ülés

SESSIO XXXIV.

405

mi Köret av.orr okokat, mellyel; kel a* fizetni nem akarók magokat védelmezik, úgy mint: hogy az Ellenség noha tsak Veszprém és Pápa Városát lepte-meg, de más részeit-is megfutván a’ Megyének, mindenütt rablott és pusztított, ’se- gyedül az említett két Várost kémé- lette-meg; mivel tehát az említett állandó Deputálió egyedül tsak a’ két Város,’s annak vidéke megmentéséért vállalta ezen adósságot, a- mazok magokat annak fizetésére köteleseknek nem lartja'k.

Ezen eset eránt külömbféle vélekedéssel voltak a’Stálu-ok é= Pien- dek. Béereszkedtek ugyan némel- lyek abba a’ kérdésbe, hogy az egész Vármegye tartozik-é ezen Terhet viselni , vág)' tsak azon állandó Deputálióhoz tartozók, és a’ kik azáltal a*nagyobb sartzolástól megmentettek ? az előbbi vélekedést védelmezték, azok kik azt állították, hogy a’ Deputálió az egé-z Vármegyének képét viselte, következen- doképpen az egész Megyebéli nemességet kötelezhette; az utóbbi vélekedés közönségesebbnek látszatott lenni, a’ mellyre a’ Mosony és Vas Vármegyék Követjei tulajdon eseteiket, amaz ugyan az 1305-dik esztendőbélit, emez pedig,az 1309- dikit hozván például, jeleden: hogy az Ellenségnek fizetett adó számára O Felségétől felké» t bizonyos summát, nem az egész Vármegye, hanem tsak a’ Piában innen való Rész t. i. a’ mellyet az Ellenség bírt. vala, tartozott viszsza fizetni.

Nagyobb résle mind azon által a’ SS. és Rendeknek ezen kérdésbe béereszkedni egy altaljába nem a- kart; veszedelmednek ítélvén akár

az

miensis Ablegatus argumentoium etiam fllorum meminit, quibus solvere renuentes suam tuentur negativam ; qui] pe qucd inimicus non saltem oppida Veszpiem et Papa invaserit, sed reliquas etiam partes percurrendo excessus , exactionesque undiquaque feotrit, sola antelata oppida benignius habtns; quum itaque attactum mutuum cau-a saltem salvandorum binorum horum oppidorum, et quae his ad\iduentur, locorum contiactum fuisse videatur, ceteri ad ejus depurationem non credunt se obligatos esse.

Diversae circa casum hunc depromebantur Statuum et Crdinum opiniones. Immiserunt se quidem nonnulli ad disquirendum quaestionis meritum, an onus hoc totim Comitatus ferre teneatur, vel tantum pei manentis illius Bf putationis membra, et qui per mutuum hoc a majoribus exactionibus immunes reddebantur? illa placuit iis,qui affirmabant per Deputationen) pei manentem totum repiaesentatum fuisse Comitatum,ac proinde per eandem toti gremiali Nflililati obligationem induci potuisse; posteriorem tamen plures amplectebantur sententiam , quos inter Mcsoniensis elCastriferrei Comitatuum Ablegati proprios in exemplum addi cebant casus, ille quidem Anno i?cf. hic vero nuper elapso 1309. evenientes: signanter, quod summam fine exsolvendi tributi per inimicum impositi, ab altissimo aeraiio mutuo acceptam, non totus Comitatus Ca- striferrei, sed saltem Districtus Ci— Rabanus, quem inimicus tenuerat, refundere debuerit.

Maxima tamen Statuum et Ordinum pars ad discutiendam quaestionem hanc sese immittere penitus nolebat; cautum esse judicans, 104 «eu