Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 34. ülés

}

406

34. ü L É S.

az Ellenségnek fizetett adót Országosan elhatározni, akár pedig, Vármegyének ezen egy esetre - is hatalmat törvényesen adatni, hogy a’ sarkallatos szabadságoknak megsértésével akár kit fizetésre kénszerít- hessen ; és azért tanátsosabbnak véllek, magára a’ Vármegyére bízni, hogy e’ dolgot más Megyéknek példája szerént, atyafiságosan ’s barátságosan intézze - el.

Volt ugyan a’ ki úgy vélekedett , hogy minekutána Veszprém Vármegyének Rendjei ezen esetben két egy mással perlekedő Felekké váltak,ennek elintézését azoktól soha nem várhatni. És azért a’ Veszprém Vármegyei Követ , ha nem Törvény által-is, legalább az Ország Gyűlése Jegyző Könyvében e- zen vetélkedésnek eligazítására valami útmutatást kért Megyéjének adatni.

De a’ M.Personális mind a' fent írt okokra nézve, mind pedig, hogy az Ország Gyűlése O Felsége helyben hagyása nélkül áemmi meghatározást, a’ melly a’ Hazafiakat kötelezhetné , nem tehet, a’Jegyző Könyvben sem vélte tanátsosnak , hogy valamelly Utasítás tétessen; azt azonban nem ellenzetté, hogy a’ dolognak említése az eloadottKö- vetek örízkedések végett, a’Jegyző Könyvbe béiktattasson; de ezen e- setnek előadása a’ sérelmek sorjából egészen kimaradjon.

Megegygyezvén ebben a’SS. és Rendek, mivel már az előtt az-is meghatároztatok, hogy azon Vár- megyék, mellyeketaz ellenség meglepett volt, a’ többiektől semmi kár pótolást nem kívánhatnak. Bars Vármegyének Követje ezen sérelemnek előadásából még azt kívánta kihagyatni, a’mit ezen Otszág- Gyúlesében megtörténhető köz teli erseu de solutis inimico tribulis comitialiter decernere , seu vero Comitatui vel pro hoc solo casu auctoritatem lege tribuere, ut cum derogamine cardinalis praerogativae quempiam ad solvendum adigere possit; atque adeo consultius esse existimabant rem arbitrio Comitatus committere, exemplo aliorum, amicis quibusve modis complanandam. «

Non deerat interim, qui credebat negotii hujus complanationem a Comitatus Veszprimiensis Statibus , qui velut ad invicem litigantes in binas scissi sunt partes, ex- peetari non posse. .Hinc etiam Comitatus ejusdem Nuncius, si non Lege mediante, ad minus in Diario Comitiali, aliquam Committentibus suis clari petiit inviationem, quae pro decisione coiltroversiae hujus deserviat.

Illustrissimus vero Personalis tum adductarum rationum molivo , quum ea ex consideratione , quod Comitia citra bemgnum Suae Majestatis assensum nihil, quod Regnicolas obligare possit , concludere valeant, nec in Diario quidem aliquam dari posse credebat inviatio- nem, id tamen non controvertit, ut consultationum harum memoria Diario inseratur, sed casus ennar- ratio e Gravaminum tenore prorsus emaneat.

Consentientibus in id Statibus et Ordinibus, quum jam anterius in eo etiam coalitum fuisset, quod Comitatus, quos inimicus invaserat; a reliquis indemnitatem praetendere non possint, Comitatus Barsien- sis Ablegatus e tenoribus Gravaminis hujus illud adhuc ex:nit;i postulabat, quo oneris hac acihuc Diaeta Regno riefors acceyuri rnentiq