Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 34. ülés

402 34. ÜLÉS. Soprony Vármegye Kövei je c* zekén kívül, meg azon Helységek­nek, mellyek az ellenségnek Süilyát jobban érzettek, O Felségétől vala- melly segedelmet nyújtatni kívánt. Győr Vármegyének Kövelje pedig , mivel mind az ottan volt tsata piatz miatt, mind Győr Vá-* rosnak vivása miatt, legtöbbet szen­vedett, mind azokon kívül, méllyé- két az előtte szólló Követek kértek, különös tekéntelet és szánakodást •t. várván, O Felsége kegyelmébe ki­vált képpen Megyéjét kerte ajánltat- ni ; Hogy legalább azon summák, mellyek az Aeráriumból költsönöz- tettek, azon Megyének elenged* tetnének, és egy üdoig a’ katona tartásban az adózó nép megkérnél* telne. Kívánta egyszer’smind, hogy az ellenseg számára fizetett teher­nek elosztása iránt, az ebben dolgo­zó Commisio arra utasítasson, hogy az Aerariális épületeket - is szinte egy arányossal! részeltesse ezen te­herben. Felelt ezekre a’ M. Personális, hogy-a’ mi az ellenségnek fizetett adót illeti, az eránt az említett Me­gyek , és Városok a’ többi Részéi­től az Országnak segedelmet nem kívánhatnak, meit ha ebben most a’ többi Megyék-is részesülnének, más alkalmatossággal, az elleifség nem az elfoglalt Résznek erejéhez szabná az adót, hanem az elfoglalt Megyékben a’ többi Részéi. -is meg­terhelné az Országnak. Hozzá járul az-is, hogy sem Törvényeinkben, sem másutt nyomát nem találjuk , hogy az alsó vidékek, mellyek vala­ha sokáig nyomaltattak az Ellenség­től , ezért segedelmet nyertek vol­na a’ felsőktől. — A' mi a’ rendes Katonaiadénak, mellyel az ellen­ség elfoglalása üdejere-is megfizet­lek, Soproniensis verő ComitHuS Ablegatus, praeter haec , Posses* sionibus etiam iis, quae hostium in­vasione praeprimis gravabantur, ali­quod a Sua Majestate exorandum subsidium desiderabat. Denique Jaurinemis Comita­tus Nuncius, referebat Comitatum suum, tum propter pugnam ibidem habitam, quam obsidionem Civita­tis Jaurinensis , plurimum passum fuisse; eum itaque peculiari com­passione dignum, Clementiae Suao Majestatis Sacratissimae impensius commendari voluit, ut id sibi ad- minus obtinere liceat, quo Summae ex altissimo aeraiio eidem mutuo datae condonentur , gremialisque suus populus in alendo milite lenius habeatur; illud insuper subjungens desiderium, ut Commissioni, quae in repartiendo tributo hostili nunc operatur, ea abhinc detur inviatio, ut aerarialia etiam aedificia in ae­quam oneris hujus partem vocare non intermittat. Respondit his Illustrissimus Per­sonalis : Comitatus et Civi tales, quae sub invasione hostili tributa inimi­co dependerunt, non posse a cete­ris postulare, ut hi in partem one­ris hujus concurrant; si enim id nunc fieret, tunc inimicus alia neforsviee, Regnum invadens , non occuj ata- rum modo partium viribus suas ad­mensu rar et praetensiones , sed in occupatis Comitatibus, omnem re­liquam gravaret patriam. Accedit huic, quod nec in antiquis LegiLus reperialur vestigium, ut partibus Kegni inferioribus , quae olim sub jugo Turearum diutius gemebant, quodpiam per superiores datum fuis­set subsidium. — Quod ordinariae Contributionis militaris partem, pro tempore perdurantis hastilis inva­sio-

Next

/
Thumbnails
Contents