Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 1. ülés
SESSIO I. 7 rnánya alatt lévő népeit szerentsé- sebbekké ’s bóldogabbakká tegye, azoknak mind külső mind belső botorságát, ősi Törvényünk’s bevett szokásunk szerént vóltaképen őrizze, fentartsa, megerősítse. A’ kinek mi, valamint Hazai Törvé- nyünkhez képest mindenekben engedelmeskedni kötelesek vagyunk, úgy az Ország javait minden kitelhető móddal ’s úttal előmozdítani, jobbágyi készséggel, ’s mély alázatossággal óhajtjuk. Mert ugyan - is a’ Magyar szabad Nemes Nemzetnek , főképen a’mi boldog emlékezeti! ditső eleinknek, széles e’ világ tudtára, ’s jeles emlékezetére, a’ volt kiváltképen eleitől fogva különös ditsosége, ’s legnagyobb öröme, hogy a’ közjónak előmozdítását, ’s gyarapítását, hazafhíi készséggel legtisztább szándékkal kívánta, és azt polgári elégséges erővel, ’s hathatóssággal kereste, a’ mi több, arra tulajdon értékét, vérét, életét ónként szentül feláldozta. Nem különben mi - is most említett édes Eleink, méltó mara- déki lenni, és példás nyomdokit tehetségünk szerént követni akarván, a’ Királyi Széknek állandó fényességét, és azzal egybe kaptsol- tatott Nemes Jussainknak kívánt óltalmazását, egy szóval Hazánk régi ditsőségét, álhatatosan szemeink előtt viselvén, Méltóságod érdemes személyében tellyes bizodalmun- kat helyheztetjük, hogy valamint ö FeEége legkegyelmesebb Királyunk, Méltó ágodata’ NemesMa- gyar Hazánkban, több fényes, tellyes megelégedéssel viselt hivatalok után a’ Tekéntetes Karok ’s Rendek Táblájának Elol-Ülőjévé kegyelmeden rendelte, úgy a’ maga Nemzeti jeles» eredetéhez, ritka fzemélyes felices , Securitatemque illorum, tum externam, quum internam, secundum Leges et avitas Consvetu- dines tueatur atque conservet Augustissimo Domino Nostro quemadmodum obsequio ad praescriptum legum tenemur omnes, ita nil magis in votis habemus, quam commune emolumentum, homagia- li cum promptitudine operari, mo- dhque promovere omnibus. Ea namque fuerat liberae Gen tis Hungarae, Divorumque progenitorum nostrorum (testem appello universum orbem ) gloria atque felicitas, quod publici Commodi promotionem, atque incrementum puro semper pectore optaverint, pro viribus atque facultatibus secundaverint, vitamque et sangvinem pro hoc, ultro immolaverint. Sic nos quoque, Majorum nostrorum non indigna progenies vo- cari, et laudabilia eorum vestigia sequi exoptantes; splendorem Solii Regalis, ac quae huic intimo nexu juncta sunt, privilegiorum nostrorum et immunitatum conservationem, verbo avitam Regni hujus gloriam , velut unicum consiliorum nostrorum Scopum intuemur; atque in Illustritatis vestrae Persona, quae insignibus meritis inclaruit, omnem locantes Fiduciam, firmiter speramus, ut quem Sua Majestas Sacratissima clementissimus Rex noster post plura conspicua , quae cum altissima satisfactione gesserat, Regni munia, Inclytorum SS. et OO. Praesidem esse voluit, Eadem Illustrita* Vectra pro clara G$- * * ne-