Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 14. ülés

/ SESSIO XIV. ta az Ország Rendelt, hogy őket ezen Törvényes közös Ju?ban meg­erősíteni méltóztassék;— e’ volt o- ka, hogy ő T.-ászári Királyi Her- tzegsége, a’ Nádor - Ispány, közben jáiása kikérettetett. — Olly nagy a’ sérelem az Ország Rendei részé­ről , hogy már mindenek meg pró­bálása után nem maradott egyébb liáira, hanem hogy e’ részben a’ Törvényes Könyvben számosán fel találtató régi Törvények mellé áll­janak, azokhoz ragaszkodjanak, és ezen új és különös Jussát a’ Feje­delemnek tagadják. — Akár melly nagy sebet okozott - is ezen nem várt eset, fő gondjokat még-is a’ SS. és Rendek oda fordították, hogy a' Fő Rendekkel az utólsó Üzenet eránt megegyezhessenek; ezen tzél- nak elérésére írásba foglalták gon­dolataikat, és azon projectumot, a’ melly szerént, hogy a’ kérdésben levő két Tzikkely az újabban Ö Feíségehez felküldendő Repraesen- tátióban mi szavakkal tétessék bé? megegyeznek, feltétették; hozzá tévén: hogy ha arra a’ Fő Ren­dek reá állani nem kívánnak, ezen Tárgyat továbbá - is mélyebben , és fontosabban előadni, és sürget- ni-meg nem fognak szűnni. Felolvasta ezek után a’ Kerü­/ letbeli Jegyző az említett írást Mellynek végezetével a’ M. Perso­na^ ekképen szólott a’ SS. és Ren­dekhez: A’ kerületek Elöl-Úlője be­szedjéből észre vette: hogy a’ most legközelébb elolvastatott írásba foglaltak oily egyes értelemmel té­tettek fel, hogy attól a’ SS.és Ren­dek elállani nem kívánnak. — Azt tattja, hogy ezen szándéka’ SS. és Rendek részéről a’ dolognak tsak a’ velejére értethetik , és a’ funda­mentális kifejezésekre; nem pedig egy némelly szavakra: ugyan azért kér­re dignetur;— hoc idem fuisse ex­petitae Suae Serenitatis Caesareo- Regiae intermediationis motívum. — Tantam esse hic jurium Regni laesionem, ut pertentatis jam omni­bus viis, nil sibi superesse credant, quam copiosis hanc in rem sancitis Patriae legibus inhaerendo, novum ' privativumque istud Principis Jus negare. — Sed quantumcunque sit vulnus hoc, Status tamen et Ordi­nes eo praecipuas curas suas con­vertisse, ut intuitu postremi Nuncii Excelsis Proceribus concilientur; scopo hoc sensa sua scripto comple­xos esse, et projectum, secundum quod quaestionatos binos§-phos mo­dificandos Repraesentationi inseri non difficultant, proponere, eo per expressum addito: quod, si Excelsis Proceribus huic accedere displice­ret, objectum hoc uberius discute­re , pressiusque urgere haud ces­saturi sint. 109 Legit itaque Scriptum hoc Cir­cularis Notarius. Quo lecto Illustris­simus Personalis ita sermonem or­sus est: intellexisse se quidem e pro­positione Circularis Praesidis, Sta­tus et Ordines elaboratum hoc Cir­culare unanimibus votis compilasse, nec se ab eo recedere velle. Se ta­men consensum hunc ad essentiam rei, principalesque expressione;, re­ferre; occurrisse interim sibi verba nonnulla, quae exmittenda Statibus et Ordinibus svaderet: sic sunt „pa­lam negasse“ non videri sibi tantam verbis his inesse vim, ut illorum lo- 30 «0 j

Next

/
Thumbnails
Contents