Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 13. ülés

102 13. ÜLÉS. nátskozzék. — A’ Bizolalomnak kölLönösnek, és teliyesnek kelle­tik lenni , a’ költsönös bizodalom •azt kívánja, hogy ha egyik fél meg- esküszik, a’ másik félnek-is meg­kelletik hi teltetni: A’tellyes voltú Bizodalom pedig sem egyik sem másik félnek megeskettetését nem kívánja. — Most lévén tehát üdeje Nemes Megyéje ebbéli .kívánságá­nak, mind az illendőség, mind a’ Hazafiúság, mind a’ költsönös bi­zodalom tekéntetéből leendő elose- gélését kikérte. Sürgette Trentsén Vármegye Követje ezen előadást e’ követke­zendő okokból elfogadtatni: mert, ha az Ö Felsége részéről a’ Depu- tátióban megjelenők nem fognak megeskettetni, tsnpa szabad aka­rattól fog fügni a’ kinyilatkoztatás, és abban semmi bizonyos, é? bátor­ság nem lészen; ezen kinyilatkozta­tás bizonytalansága azt fogja esz- közleni, hogy az Ország Deputá- tusainak Relátiója - is a’ kinyilat­koztatáshoz hasonló lészen, a’melly- nek legalább részéről soha hitelt nem fog adhatni. — Továbbá tzel- jával a’ Deputátiónak megegyez a- zon kívánság, hogy eskettessenek- meg azok-is, a’ kik az Udvar ré­széről jelen lésznek; mert a' Depu­tat ió azért küldetik-ki, hogy min­deneket tökéletesen megtudjon, az el nem éretteük, ha tsak mindenek tökéletesen elejekbe nem adatnak, már pedig ezen vég tsak az esküvés által fog eierettetni. -- Végtére a’ dolog természete-is épen ezt kíván­ja, mert az Ő Felsége által kiren­deltettek együtt munkálódnak az Ország Deputátusaival; ha tehát egy része megeskette tik, nem vol­na igazságos, hogy a’ más rész,még pedig a’ mellytől az egész dolog, úgy szólván, függ, minden tartalék nél­missum hoc Committentium suorum desiderium nunc opportune, nunc convenienter adduci potuisse: quod proinde secundandum se ultro ex­petere. Urgebat propositionem hanc Ablegatus Comitatus Trench in ien- sis sequentibus e motivis: si nain- que Individua e parte Suae Majesta­tis Deputationi intervenientia non juraverint, omnem revelationem ar­bitrio eorum committendam fore , nec quidquam in illa certi et securi futurum; huic demum similem fu- turamRegnicolarisDeputationis Re­lationem , cui se eam ipsam ob ra­tionem fidem nunquam adhibitu­rum. — Congruere etiam scopo De­putations postulatum hoc : Depu­tationen! enim ideo exmitti, ut cun­cta ex asse cognoscat, cuncta itaque ©idem ex asse exhiberi debere,quod non nisi juramento obtineri posse. — Sed ipsam etiam Rei naturam id exigere: ii enim, quos Sua Maje­stas exmittet, cum Deputatis Regni- colaribus una operabuntur, si ita­que pars una juraverit, non fore ae­quum, ut altera, in qua plurimum situm est, injurata maneat. — Res haec nec nova, nec inconveniens est, si enim in causis Regiis Fiscus Regius loco Suae Majestatis jurat, cur non esset hic ad Deputationen! nomine Suae Majestatis comparitu- ris jurandum ? Cum praesertim in il­lis res saltem aerarii, hic vero sa­lus publica agatur. Lon-

Next

/
Thumbnails
Contents