Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 13. ülés

i lk. — De a’ többség semmiképen nem kívánt a’ Kerííletbéli kifejézé- sektpl eKUani, rész szerént, mert a’JVÍ. ÉlÖ-ÍJlÖnek gondolkodása szerént nem érdekeltetnék az: hogy az Ö Felségének alázatosan bényuj- tott első Fel-írásban előadott Princípiumokat, és örizkedéseket (Cant'd*.) ez úttal-is jóvá hagyni kíván- jak á’ S^. es Rendek, a’ mellytöl semmihépén el nem állhatnak; ré^z szerént pedig, mert nem lehetnem szól?ni a’ sérelemről, és azokról, a kik új, ’s a’ Törvényben fel nem található Princípiumokat állíttatlak-fel az Ország nagy serleté- scvek

Felelt ezekre a’ M. Personali-; azzal: hogy ha ezen szók, meilvek az első Repraesentátióban előadott Őrízkedések és Princípiumok helj*- ben hagyásokat fejezik-ki, tudniillik: „ cujus prixcipüs et civtef's SS. et 00. mine quoque inhaerent“ hozzá tetetnek a’ SS. és Rendek dltol azon-4 r»*l elég fog tétetni az el Ő kíván- snyn°k,' — a’ mi illeti pedig a’ második észrevételt, hogy tudniillik azokkal, a’ kik új princípiumokét gondolnák - ki, és azok állal sértik az Ország jussait, éreztetni kell tali áts adásoknak hibás voltát, arra azt feleli : — főbb tzeijn a módúi- cátió ajánlására, nem tagadhatja, az; volt: hogy ne sértések senki-is , mert megkelletik gondolni mindenkor, hogy a’ Ministerek a’ mit tesznek, azt nem magok kedve után teszik, hanem a’ Fejedelem helyben hagyásával ; nem lehet tehát azokat sérteni a’ nélkül, hogy kegyelmes Fejedelmünk-is illettessek. Fiúi bízodalommal keu inkább megmondani a’ Fejedelemnek magának a’ sérelmet, és hamarább fogja követni azt az orvoslás, hogy sein ezen az * úton

spexissent. — Séd pluralitás ah expressionibus elaborati Circularis recedere nullo pacto voluit: tum quod assererent Projecto Illustr. Praecidis non satis attiiuri, Statibus et Or- dinibus Principia et Cautelas in prima Repraesentatione contentas, hae quoqüe vice probari, neque ipso > ab illis ullatenus recedere ; turi quod crederent, silentio oraeterri non posse, sen Gravamina, seu ‘a, quae cum gravi praejudicio stabiliuntur,peregrina Legibus principia.

Respondebat ad haee Illustri-- simus Ptr -onalim si verba , quibus Status et Ordines suam principiis et cautelis primaevae Repraesentationis adhaesionem exprimere volunt, scilicet: cujus principiis et c cui dis Status ct Or dines nunc quoque inhaerent, suo adderentur projecto, taliter primo postulato satisfieret;— alteram vero quod concernit animadversionem: quippe quod iis, qui nova cum praejudicio ilegui suggerunt p. incipio, erronea ipsorum opinio cxnrobranda sit:non dilhteri, illud praecipuum luisse propositae modi- iicationis suae motívum, ne quisquam verbis offendatur; perpendendum enim esse, Ministros, quidquid agunt, non suo marté, sed probante Principe agere ; non posse itaque illos impeti, quin una Augustissimus Rex noster feriatur. Praestare filiali eum iiuucia ipsi Impe- ranti no Ira pandere vulnera, celerius ita sequuturam medelam.— status interim et Ordines , praemissa ueciaralione: se nullatenus ki népein, sed eos, qui nova inducunt Principia, attingere voluisse, expreo-