Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 13. ülés

úton. — A’ SS. és Kendek mind az által azon kinyilatkoztatással: hogy ók a’ Fejedelmet semmiképen illetni nem kívánják, hanem azokat, a’ kik új princípiumokat vesznek-fel az Ország sertetésével, érdeklik; továbbá - is a’ Kerületbéli kifejezés mellett állhatatosan megmaradtak > a’ minthogy meg-is hagyatott.

Tovább olvastatván a’Kerület* béli írás, azon Tzikkely eránt, melly így kezdődik: „ Quis proinde esse debuerit SS. ec 00. doloris gradus etc.“ a’ J\i. Personális ezen szókat: „quin imo Regni Comitia non i am fine Cor.siiii de ipso objecto financiarum “ kihagyhatni óhajtotta; mert kár oily dolgot, a meíl\ már az előbbeniek által el van végezve, igen nagyítani (exaggerare) ; valóban ez sértés nélkül ni eg u cm törté n hetik is m ét. — ■

A' SS. és Rendek ezen kifejezésiek meghagy átlátását sürgették

ellenben azért: mert az első aláza/

tos Fel-írásban a’ kedvetlenségeket elakarván mellőzni a’ SS. és Rendek, ezt nem érdekletlék; most sem hoznák elő, ha O Felsége az utóbbi kegyelmes Válaszában egyenesen ki nem mondotta volna, hogy tsupán a’ iinantiále plánum következése végett hívta légyen öszve ezen Ország Gyűlésére az Ország Rendéit; — meg kelletik tehát mondani világosan, hogy ezt Törvényeink szerent sérelemnek tartjuk, más különben akármelly órizke* ciest té-zen az Ország, ^oha sikeré nem leszen; mivel O Felsege azt fogja felelni: az Ország tsak a’ kö> vétkezések miatt lévén öszve hívatva, tanátskozzék ar. ól, nem pedig a’ Jusról, a’ dolog mivoltáról j cs veÁmbátcr ez úttal a’ M. Personali- azt állítván: hogy elég órizke- dés tétetett már a’ vegén ezen UzenetContinuata Scripti Circularis lectio, in §-pho , qui incipit: (fiuis proinde esse debuerit Statuum et Ordinum do'oris gradus &c. verba: quin imo Regni Comitia , non jam fine Consilii de ipso objecto tinantiarum, Illustrissimus Personalis exmitti postulavit; superfluum enim sibi videri dicebat, rem, quae jam in prioribus superata est, iterum exaggerare, neque id sine nova rursum offensione fieri.

Ex adverso Status et Ordines expressionem hanc mo loco relinquendam postulabant: in prima namque Repraesentatione id, quod ingratum esset, evitare cupientes ,haec nec attigerunt; neque nunc illa adducturi fuissent , ni Sua Majestas Sacratissima in postrema benigna Ftesolul.ione sua directe declaravisset: SS. et OO. unice fine eo convocatos esse, ut de qualiter sustinendis Plani Finantialis sequelis in medium consulant. — Declarandum itaque esse, nos hoc pro Gravamine reputare ; secus omnem , quaecunque ponatur, cautelam in* operosam futuram ; Suam namque Majestatem responsuram: Siatus et Ordines sequelarum duntaxat causa congregatos esse, de his itaque, non de Jure, aut rei stibstautia deliberandum habere..

Ideoque, ut ut Illustri-imus Personali', ad calcem Nuncii hujus afficientem in obver um herum cau- . „ telamr

pressionibus operis Circularis firmiter inhaeserunt.