Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 78. ülés
SESSIO LXXVIII. 1121 kelyek értelmében való orvosolásáért; különösen pedig azért, hogy a’ fellebb elő adott proportionális per végezetéig az Adónak megfizetésére a’ felsőbb Rendelések által ne szoríttassanak nem lévén ügy-is semmi ok erre, annyival-is inkább; mivel a’ Nemtelen község szinte a’ Nemesi birtokból nevezetes részt részszerént foglalván, részsze- rént más szabad úton szerezvén, az adó fizetésére szolgaló régi Te- nútumok, ha nem szaporodtak-is, bizonyosan nem fogytak. Egy volt az értelem a’ SS. részéről abban, hogy a’ Nemesi szabadságnak valóságos meg-sértődé- sével adatott légven-ki azon fel-óbb Rendelés, a’ meliy szerént a’ Körösi Nemesek a’ Nemtelenektől szerzett ingatlan birtokok után Adót fizetni kénszérítetnek; különböző volt mind azon által a’ vélekedés az eránt: ha, és mi módon terjesztessen ezen sérelem O Felsége eleibe? Némellyek úgy vélekedtek, hogy elébb szükséges meg-tudni, az adó alatt volt fundusok megke- vesedtek-e, vagy sem? nem tartván igazságosnak, hogy a’ Nemesek birtokokban kiterjesztvén magokat, az Adónak fundussát megkevesíthes- sék. Mások azt állítván, hogy akár mit , és akár mi módon bír a’ Nemes valamit, attól Adót fizetni nem lehet, ha tsak az 1741-iki g-ik, az 1723-iki 6-ik Tzikkelyeit, a’ Hármas Könyv első Részének 9-ik Ti- tulussát, és azok mellett fő szabadságunkat megsérteni nem kí- vánnyuk. Ismét mások tsupán abban foglalatoskodtak, mi módon kellessék Ö Felsége eleibe terjeszteni ezen sérelmet? és úgy ítéltek, hogy tartasson-meg a’ legközelébb elolvastaUnanimis erat Statuum et OO. eatenus sententia, quod citra grave nobilitaris praerogativae illatum praejudicium, possessoriaNobilium Körösiensium, contributioni subjici non potuerint; differebant tamen opiniones Circa modum proponendi hujusce Gravaminis. Nonnulli prius inquirendum existimabant, an non sint dimminnti fundi contributioni obnoxii ? quippe minus aequum esse arbitrati, ut Nobiles cum decremento fundi contributionalis, sese extendant Alii vero omne id, quod Nobilis quacunque ratione posddet, a contributione immune servari debere dicebant, ni in sensum Articuli 8. 1741. 6. 1723. et i-ae tituli 9-ni, cardinalemque praerogativam impingere velimus. Alii rursus in ea saltem manendum credebant sphaera, qualiter Gravamen hoc Suae Majestati substerni debeat; et in hunc finem juxta supplicis libelli sensum , Suam * 2 Ma-