Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 74. ülés

SESSIO LXXIV. / 1055 mát; — ellenkezik a' továbbá a’ rendes gondolkozással, hogy ám­bátor a’ tőke pénzek jó pengő pén­zel egyeztetnek , és leszállítatnak , még-is az alább szállított mennyi­ség papirosban adasson viszsza, an­nyi val-is inkább; mivel a’ viszsza fizetésnek igazságosan más bázisa nem lehet, mint a melly az alább szállításban elhatároztatott.— A’ Ma­gyar Országi Törvények szerént, ha tsak azokat fenekestül felforgat­ni a' Státusok nem akarják, más fi­zetés módja nem gondoltathatik, mint az arany és ezüst, minthogy más nemét a' pénznek azok nem es- mérnek, és a’ köz folyamatban mást nem szenvednek.— Ha papiros pénz­ben elfogadtatna a’ devalvált Capi- tálisoknak fizetése , a’ Reluitiónáli- sokat: vagy a’ kijelelt számba kelle­ne a’ Hitelezőnek elvenni, vagy pedig az Adósnak annyi papiros pénzt fizetni, a’mennyin az alább szállított summák mennyisége jó pénzben megszereztethetik: az el­ső esetben a’ Hitelező kétszeresen vesztene; először t. i. az alább szál­lítás által; 2-szora’ pénz nemében, a’ mellynek belső betse már mo-t-is kevesebb, hogy sem a’ régi papi­ros pénznek i8o6-dik Esztendőben volt; a' második esetben a’ mellett, hogy az Adós terheltetne, azon fe­lül még magunk magunknak ellent mondanánk , és minden eddig, O Felsége elejébe küldött Fel-Írásain­kat megtzáfolnánk , a’ mennyiben az arany ezüst pénzt magunk árú portékává tennénk, és a’ Speculán- soknak ostora alá magunk magun­kat vetnénk; — hozzá járul e'hez vég­tére , hogy mihelyest a’ papiros pénzben a’ fizetés elhatároztatik; mi­vel annak betse napról napra alább megyen, minden Adós maga tarto­zásai lefizetni ipárkodni fog, és e’ sze­normam , quam quae reductionis basis exstiterat. — Legibus nostris justae saltem ligae monelam cogni­tam esse , proinde in hac sola de­bere solutiones defigi. — Si hae in chartis imperentur.Schaedae rela­tionales vel solverentur in nominali valore, vel secundum curium; in priori ca«u Creditor dupliciter dam­nificaretur; in posteriori, prae­terquam quod Debitori majus acce­deret onus , facto hoc aurum et ar- » gentum , in obversum iteratarum Rernonstrationum Suae Majestati factarum, pro merce declararetur, et Regnicolae foeneratorum flagel­lationi exponerentur; Schaedisque reluitionalibus in dies declinanti­bus, Debitores ad expungenda in chartis his Capitalia cum gravi Cre­ditorum damno provocarentur. Qua­re quum projectum Nuncii Comita­tus Pestiensis in casibus illis, in qui­bus Creditor Capitale suum renun- ciat, solutionem in chartis nominali valore sumptis, praestandam admit­tat, illud acceptari non posse; nam­que Capitalia licet recentiora , per exaequationem tamen veteribus red­duntur aequalia. Urgebant itaque solutionem pro omni casu in bonae ligae moneta determinari , ut ita Creditoribus etiam pro^piciatur , quemadmodum Debitoribus per re­ductionem prospectum est. SÓ7 Pestien-

Next

/
Thumbnails
Contents