Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 74. ülés
1056 74- 0 L É S. szerént a’ Hitelező végső romlása eszközöltetik; mind ezekből világos, hogy a’ Pest Vármegyei Követ által legközelebb elolvasott Ü- zenet projectnma első Tzikkelyére, a’ melly némelly eseteket előhoz, ’s azokban a’ papiros pénzben való fizetést megengedni láttzatik, és a- zon esetben, a’ midőn a’ Hitelező felmondja a’ tőke pénzt, egyenesen folyó papiros pénzben azt viszsza fi- zetetni kívánja: reá nem állhatnak, minthogy semmi esetekben részekről a’papiros pénzben leendő fizetést elfogadtatni annyival-is inkább nem akaiják; mivel azt tagadni nem lehet, hogy mjhelyest az exaeqnátió aranyra ’s ezüstre történik, már a’ felvett summát úgy kelletik nézni, mintha jó pengő pénzbe vétetett volna fel; ugyan azért sürgették a’ jó pénzbe való fizetést világosan elhatároztatni, igazságosnak látván, hogy ha az Adóson az exaequátió által segítetik, más módon hasonlóképpen segítessék a’ HitelezŐn-is. Pest Vármegyének Követtye az általa elő adott munkáját- e* következendő okokkal támogatta: ha azon köz fő szabás „Chartaceae pecuniae acceptatio imperari non potestminden ki-vételek nélkül állapíttatik- meg, a’ Törvény sikereden lesz; mert lehetetlenségre fog kötelezni. A’ mondatik ugyan, hogy Moratorium által segítessék az Adós: de ezen mód a’ Hitelezőre nézve igazságtalan lenne, mert nem vehetné hasznát pénzének akkor, mikor akarná, az Adósra nézve pedig megmaradna mind addig, még jó pengő pénz köz folyamatba nem tétetne;— a’fellebb megmondott nehézség nem kevés kárt okozna a kereskedésben-is, mihelest a’ külső Német Tartományokkal való kötések folyásában való fizvtés azon köz szabásból ki nem vétettetik; i Pestiensis Comitatus Ablegatus propositionem suam eo firmabat argumento: quod si principium: chartaceae pecuniae acceptationem imperari non po-.se, citra exceptionem omnem, pro generali regula constituatur, lex haec impossibilitatem involvet. Moratorium, quo debitor alleviari intenditur, Creditori praejudicabit; quum ille taliter libera aere suo disponendi facultate privaretur, et non modicum in commercio poneret obicem, praesertim si stipulationes cum Quaestoribus vicinarum Provinciarum eidem subjicerentur regulae, et solutiones ob defectum boni aeris pariformiter moratorio gauderent.— Dignos e- tiam videri attentione Contractus Urbariales, quos ad avertendam plebis flagellationem, ^ub hanc re-