Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 2. ülés
a* gyözedeltresnek szabad könnyétől pedig a’ Királyoknak, és a’Nemzeteknek sorssai.“ „Nini* sehol békesség, nints nyugodalom , a’ hol Hintsenek meg azok, a’ mellyek a’ hadakozások’ erőszakjának meg- zábolázására szükségesképen megkívántának. tzekenn nyugszik minden polgári társaságnak talpküve, ezekből esed valamint külső Bátorsága , úgy belső Boldogságának állsndósága-is. Nem függ mindazonáltal tpög-is tsek egyedül ezek tol annyi, hogy ezek valahol ama szívbéii erő nélkül, mellybol a’ Nemzeti tulajdonság, vagy-is Character ered, állundólábonn állhassanak.“ „Van ebben nekünk itthon felette tündöklő é* több Századok által loegbizonyí- »ott példánk. Nékíink tudniillik Ós-eleink* nek vitézsége szabadságot szült,' a’ szabadság Polgári alkotmányt, vagy-is Con- ítituriót adott; a’ Constitutió boldogságot szerzett, és az ezekből született Nemzeti Character, úgymint a’ Nagyízívüség, a vitézség, a’ Nemes lelkű adakozás, és az állhatatosság as iidokaek minden némü mostohaságainn, intselkedéseinn,és irígyke- iéseinn szüntelen’ győzedelmeskedvén, az egész Nemzetnek Boldogságát fenntartott«.** ,,E’ Bóldogságnak szeretete foglalta el Ói-eleinkuek nemesen érző szívért, ez ösztönözte őket szüntelen arra , hogy a’ Köz-boldogságért nagy viszoutagságokat szenvedgyenek, nagy dolgokat vigyenek végbe. Nékik a' Köz-jó fŐ-tárgyok , saját- tyok pedig tsak mellékes gondgyok vólt. A’ nagyszivüség, és Nemeslelktiség a’ Közönséges szükségekre osztotta ki az 5 javaikat, és gazdagságaikat; a’ vitézség versengve , és seregenként vezette őket a’ hadi Zászlók alá, hogy néki szegezvén melyeiket a’halálos sebeknek, az ellenrá- g«t elűzhessék. Az állhatatosság még arva-is tanította Őket, hogy a’ fájdalmat, a’ szűk öl ködéit, és a’ viszontagságokat el- wtrkessvk. így jutott a’ mi Hazánk, állau„Nuspiam Pax , nuspiam Salus est: nisi viribus ad retundendum Bellorum impetum necessariis munita sit. In his positum est omnis Civitatis fundamentum, et ex hoc promanat tam Securitas externa. quam et internae Felicitatis firmitas. Neque tamen in solis his viribus tanúim situm est, ut hae sine morali robore, scilicet sine Charactere natiunali, uspiam subsistere valeant.“ „Habemus in eo Dom» nostrae sple i ?v dissimum aetate Seculoru n confirmatum E- xemplum. Nobis enim libertatem virtus ante- natorum nostrorum peperit, Libertas Consci- tutionem dictavit,Constitutio Felicitatem dedit, et cum his innatus Character nationals , Magnanimitas quippe, Fortitudo, Li- beralitas et Constantia, contra omnes temporum adversitates, insidias 6t invidiam continuo triumphavit, felicitatemque gentis conservavit.“ „AmorFelicitatis hujus generosa autena- torum pectora continuo obsedit, continu * ad res magnas pro salute communi fereudas et perpetiendas animavit. Illis Commune magni , privatum parvi habebatur. .Magnanimitas et Libera itas, opes et fortunas eorum in publicas necessitates profudit. Fortitudo ad signa militaria, ad propulsandum hostem, ad excipienda adverso pectore vulnera certatim in agmen eduxit. Constantia dolorem, penuriam, adversitates tolerare docuit. His artibus, his virtutibus stetit felix Patria nostra, et ’ retiunit animam liberae Gentis, Legum ferendarum potestatem, per quam omnes injurias reparare licuit et procurandae communis; salutis gloriam, per quam commoda ce pro?
