Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 2. ülés

♦ ' Sessio II. o o a’ T. N. Státusoknak ésRe^knek jelen- való öszv egy ülését ki-rendelni uiéltózca- tott.“ „Ó Felsége nagy örömmel szemléli n T. N. Státusoknak, .és Rendeknek gyor" san és számosán lett megjelenéseket; és ezen NeraesMagyar Hazának minden bdŐben valamint híven mutatott buzgóságában , ügy a’ Köz-Jónak előmozdítására tapasz­tal« készségében tellyes bizodalmát hely- hezteti, hogy a’ T. N. SS. és RR. Ó Fel­ségének Eloadssaihcz képest, mellyeket ezennel által-adat, Tanátskozásikat oda fog­ják intézni, hogy legkegyelmesebb Ki­rályunknak emlétett tzéllyát elérvén a’ leg­későbbi Maradékinknak-is jövendőbeli bol­dogságát nevelhessük.“ Azomban a’ Magyar Udvari Cancclláriának Tanátsossa Majlátlf György a' Királyi Előadásokat an- nak-rendi-szerént bépetsételve a' Magyar Vice-Cancelláriusnak bé- mutatta; e’ pedig ezeket O Felsé­gének, Ö Felsege az Ország’Nádor Ispánnyának által-adván; maga Kegyelmes szándékait, és az Or­szág’ bóldogítása iránt-való töre- kedéseit az Ország’ Rendgyeivel így közlötte: „Nagy örömet érzünk mindenkor . midőn a’ mi kedves Magyar Országunk­nak Rendgyeit körülettünk szemléilyük: midőn vélek együtt közelebbről a’ Köz- Bátorságról, és Boldogságról tanátskozha- tunk. Ezen örömünk annál nagyobb lett volna, ha a’ Státusnak új segedelmeiről ta- nátskoznunk nem kellene; ’s azokat , mellyek a’ belső dólgok’ elintézését ille­tik , rendbe szedvén, egyedül tsak arra fa- díthattuk vólna figyelmetességünket, hogy az Ország’ Karjainak, és Rendgyeinek kí­vánságaikat, és kéréseiket meghalgassuk, ’s bétellyesíttsük. Mert Atyai szívünknek sokkal kedvesebb vólna , hogy az egész Monarchia bátorságban, méltóságban, és boldog jó állapotban lévén, arról értekez­hetnénk , mibépen lehessen Népeinknek mostani Adóit-is kissebbítenünk.^ De „Magno cum gaudió Sua Majestas Sa­cratissima Inclytorum SS. et 00. celererri frequentemque Concursum intuetur; \ ie- namque lógat fiduciam in Nobilis Hunga­rae Gentis ardore, atque in proinoveit- dis publicis Commodis prompticudine, quam saepius experta est, qunve incitati in­clyti SS.et 00. juxta Benigna Propositiores Regias , quas, hac occisione tradi curat, Consilia Sua eo dirigent, ut Clerruentissi­mi Regis Nostri scopum assequi, ac futu­ram serae quoque Poscpma-is nostrae ie- hcitate^adaUgéH jAfctmius.“ R.egiírcinterim Hungaricae Can- cellariae Referendarius Georgiíis Majláth Propositiones Regias pro more signatas Vice - Cancellario Hungarico exhibuit; hic a ütem Suae Majestati Sacratissimae ; Sua vero Majestas Regni Palatino tra­didit, Benignamque Suam volun­tatem, ac promovendae publicae Regni Felicitatis solicitudinem* cum congregatis Statibus sermone sequenti communicavit: „Magnam semper voluptatem senti­mus, dmn Nos Dominis Statibus cari No­stri Hungáriáé Regni circumdari vide­mus ; dum probius cum iisdem de salute et felicitate publica deliberare possumus. Quae nunc adhuc amplior fuisset, si per haec unice in id inten Iere potuissemus, ut desideria et postulata Dominorum Sta­tuum audiamus et expleamus ; utea, quae internum negotiorum Statum tangunt, in ordinem redigamus; si nihil de novis Sta­tus auxiliis agi deberet. Nam paterno anim9 Nostro ea potius cura et sollicitu­do conveniret, et esset gratissima, quo­modo salva Monarchiae salute , dignitate, felicitate, ea, quae nunc populi Nostrr ds- pandunt diminui possint.*6 Art

Next

/
Thumbnails
Contents