Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 61. ülés
A' mint is ez találtatik az Ország’ Gyűlése' írásai között a'LXlXdik Szám alatt. Vóltak némellyek a’SS. ésRR közzül, a' kik ezen írásról azt állították , hogy ennek eleje a' végével meg nem egyezik ; de az elóbbeni Végzésekkel sem lehet ezt megegyeztetni, mert eddig mindéiig tsak abba maradtunk, hogy a’ Katonák’ állítását a’ Segedelem’ cíllapottyától meg tfogjuk választani, és különös Felírással Ó Fülsé* ge’ eleibe terjeszteni. Kétséges is ezen írásnak értelme, és méltán lehet tartani a’ következésektől. Azt valóban szükséges világosan kitenni: hogy az Ország’ Gyűlésének folyamatty7a alatt a’ Segedelemről s/ólló Törvényt nem akarjuk végsőképpen megállítani, vagy is sandiona ni. Szükséges tehát a’ Felíráshoz hozzá tenni: suo tempore, solitaque - forma, i]a ezen Izenetet vólta képpen gondolnia vesszük, tsak ugyan kisül ebből: hogy kenteiének leszünk a Segedelem iránt való Törvényt is végrehajtani. Ha a’szükség kívánná, mirigy is a’ Segedelemtől nem idegenkedünk. De még is a’ törvényes szokás mellett maradni akarunk. A’ Törvény a’ szükséggel nem is küszködik: De ha magunk ronttymk el a’ Törvényt, mibehelyheztettyük ezután bátorságunkat ? Magunk leszünk oka annak, hogy a’ Törvény előbb végrehajtasson, mint sem meg állíttasson. A’ mint is példáját láttuk már ennek az iSosdik Ország’ Gyűlése’ alkalmatosságával, midőn a' Só' ára még az Ország Gyű- lésének vége előtt felemeltetett. Az 1791dlk esztendőbeli 13. Törvény’ értelme szerént nem elég felvenni az Ország’ Súllyait , hanem szükséges is azokat elhárítani. Szükséges tehát, hogy a’ Segedelemről való emlékeztetőit vagy egészFueruntnonnulli e SS. et OO., qui de Scripto hoc asserebant Exordium ejusdem Conclusioni non cohaerere; sed nec cum prioribus SS. etOO. decisis conciliari posse, quum hucdum in eo coalitum fuerit, quod Statutio Tyronum a negotio Subsidiorum dispescenda sit, et peculiari R rpraesentatione Suae Majestati substernenda. Sed et sensus Scripti hujus dubius est, et merito metui possunt ejusdem sequelae: Id certe clare exprimi debet: nuod sub decuisu Comitiorum nolimus Legem de Subsidiis sonantem ravetiovovt. Nrcessum itaque est in Repraesentatione exprimere: suo tempore, solitaque forma. Si Nuncium hoc serio perpendamus, patet ex illo: nobis Obligationem imponi posse effectuandae Legis circa Subsidia. Si necessitas deposcit, nos a praestandis Subsidiis alioquin alieni non sumus. In Legali tamen usu nobis , perseverandum est. Lex utiqueI cutn necessitate non luctatur. Sedi si ipsi infringamus Legem, ubi im*| posterum securitatem nostram reponemus? Nes ipsi causa erimus, ut Lex prius in effectum deducatur, quam condita sit. Prout e- xemplum hujus vidimus in Comitiis anni 1802, dum pretium salis adhuc ante finem Diaetae elevatum habetur. Juxta dispositionem artli 13. 1791. non suFicit Gravamina Regni in discussionem sumere; sed illa sufferenda etiam sunt. Necessum itaque est, ut mentionem Subsidiorum aut nec faciamus , aut dicamus aperte : quod illa sub decursu Comitiorum, vel post finem illorum velimus per- ‘ solvere. Opinionem hanc in specie Comaromiensis, Hevesiensis et
