Naponként-való jegyzései az 1790dik esztendőben Felséges IIdik Leopold tsászár, és Magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára, Szent Jakab havának 6dik napjára rendelt, 's Szent András havának 3dik napjára Posony királyi várossába által-tétetett, 's ugyan ott, következő 1791dik esztendőben, böjt-más havának 13dik napján bé-fejeztetett Magyar ország gyűlésének (Buda, 1791)
1790-1791 / 2. ülés
----- C = 2 ) ----A’ mi a’Naponként való Jegyzéfeket illeti,ezek eránt vég-kép- pen meg - határoztatok: hogy egy Királyi Törvény-izék Bírája, és a’ négy Kerűlletek által nevezendő négy Személlyek által Magyar Nyelven irattaííanak, az után pedig Horváth Orízág, és egyéb Magvar Nyelvet nem gyakorló Lakoíok kedvéért, egy Királyi Törvény- izék Bírája által Deák Nyelvre fordittaílanak, ’s a’fenn-említett üt Személlyek által meg-visgálratván , a’ Magyar, mint Eredendő, a’ Deák pedig mint hiteles Fordítás adattafsék-ki. Ezen Végezéshez képeíl, abba - is meg-áílapottak a5 Statiifok, és Rendek, hogy a’Tekintetes Első Táblával közlendő Izerietek-is Magyar Nyelven föllyanak ; és hogy a’ Szó-fzóllás által-néha meg történt külömbözéfek, jövendőben el - kerűlteílenek, minden Vége- zéfek ez után írásba vételiének, ’s a’ fzerént, adattaííának elő a’ Tekintetes Első Táblánál, és haíonló fölytatáfa a dolgoknak a Tekintetes Első - Tábla Réfzéről-is kérette (lén ; Ezen Végezés tehát az Őriz ág Bírája Itéllő Meliere által, azonnal írásba tétetett igy , a mint következik: „ A’ Tekintetes Standok magok előtt vifelvén azt, hogy minden Nemzet, maga dolgait, de kivált az Orízág Kormányozását közelebb illető Állapotokat, maga ízületért Nemzeti Nyelvén fölytattya; de külömben-is mind az Or ízágnak, és Nemzetnek difze, ’s egy Nyelven, egy Nevezet alatt fenn-állott Tárfaságnak, nagyobb Egyet-értéíe, s az Egyesi-értelemnek közelitéíe , íziik- ség-képpen azt hozza magával; mivel azon kivól-is a’ ízületeit Magyar Nyelvnek, tíak nem fzámkivetéfe , ’s innen ízármazott idegen Szokáíoknak bé-tsíiízáía, tulajdon Tapaíztaláíokból hanya- toltatták majdnem utolsó Romlásra , és Veízedelemre a’ Magyar Hazát, illendőnek sor Szükségesnek ítélték a Tekintetes Statu- íok, hogy nem tsak a’ két Tábla között Szokásban-vett lzenetek, Magyar Nyelven írásban foglaltatván, e’ fzerént folytattaílának; de az úgy nevezett Diariumok-is, vagy-is Naponként tartandó Orízág - Gyűléíeiben elő fordulandó dolgoknak Fel-jegyeztetéíé, vagy-is Protocollumok, azon Magyar Nyelven , vételiének írásban, és ki- nyomtattaílának. Mivel pedig ezen Magyar Hazának, vágynak egy némelly RéízeT, és réízes-Tagjai, a’ mellyck még eddig erre reá nem kéízülhettek , ’s réíz-fzerént Szokásban ná- lok a’ Magyar Nyelvnek gvakorláfa nem-is vala: azokra nézve illendőnek Ítéltetett, az Orfzágnak további Rendeléséig, hogy 35 3» 33 33 33 33 33 33 3» 33 33 3> 33 3» 33 33 33 33 33 az 33