Főrendiházi napló, 1861 - mutató
M
Meissels Salamon munkája vasutaknak a biztositási rendszer mellőzésével való kiépitése tban 1869. 54. (Kiadatott a vasuti bizottságnak.) Mekkai zarándoklásnál való óvóintézkedések és a perzsa öbölben szervezendő egészségügyi szolgálat tban kelt egyezmény beczikk. Tvj. 1892. 82. A függelékét képező »nyilatkozat«-ra von. tvj. 1896. 28. Egy tvczikkben szentesittettek. (1898: XXXI. t.-cz.) Melczer István kinevezt. fházi taggá 1884. 1. (uj) <Irom. 170 . sz.> – † és törl. 1892. 95. Mentelmi bizottság – első izben való megválasztása. 1865. 68. Mailáth Gy. elnök bemutatja Dietrich Ignácz országgyülési képviselő és pécsi ügyvéd kérvényét, melyben Perczel Miklós főispán esküdtszéki perbe foghatására az engedély megadását kéri. A kérvény felolvasása után: Cziráky János ezen ügyben az igazolóbizottságot tartja véleményadásra felszólitandónak, mely előzetesen meghallgatná az illető feleket. Károlyi György arra való tekintettel, hogy a beadványban ugy jogi kérdés, mint a ház egyik tagjának viszonya van érintve: az ügyet vagy az igazoló- és jogügyi bizottságokhoz, vagy külön választandó bizottsághoz kivánja utasitani. Szögyény László külön bizottság választását javasolja, mint a hogy a kházban is egy konkrét eset előfordulása tette a mentelmi bizottság kiküldését szükségessé. A fház Szögyény inditványát fogadta el s a tagok számát 7-ben állapitotta meg. Cziráky János nyomban kivánta a bizottságot megválasztatni; Wenckheim Béla nem látott okot a sürgősségre. Mailáth elnök másnapra tüzte ki a választást; a bizottságnak azt az utasitást kivánt adni, hogy ha szükségesnek látja, a sajtóbiróságnál levő iratokat elnökileg kivánja be s czélszerüség esetében ugy a vádlót, mint a vádlottat hallgassa ki s mindezek alapján terjessze elő véleményét. 1865. 69. A bizottság tagjainak megválasztása. – 1869. 90. A m. b. elnökévé Cziráky János alelnök megválasztásának bejelentése. – 1884. 42. A m. b. tagjainak száma 7 rendes és 2 póttag helyett 12-re emeltetik. L. még: Mentelmi ügyek. Mentelmi jog. Bizottsági jegyző különvéleménye a bizottság javaslatával szemben. L. e czimben: Katona-ujonczállitás elől való szökés stb. alatt. – Büntetendő cselekmény nem állapitható meg s ezért a m. jog nem függesztetik fel. 1892. 73. Dessewffy Aurél, Károlyi Tibor és Wenckheim Dénes együttes m. ügye. A vadászati kihágással vádolt három főrend ellen egy előbbi mentelmi keresetre hozott határozat folytán ujabb m. panasz adatott be, illetőleg a megkereső főszolgabiró most már az ügyiratok beküldése mellett kérte az érdemleges határozatot. A bizottság arra való utalással, hogy a belügyminiszter végérvényes döntése szerint a panaszolt vadászati kihágás nem forog fenn, alkalmazandónak tartja a mentelmi jogból folyó azon követelményt, hogy a panaszlottak irányában a további eljárás ne engedtessék meg, s ezért javasolja, hogy m. joguk ne függesztessék fel. <Irom. 596 . sz.> A jelentés ellenében Keglevich István inditványozza a m. jog felfüggesztését; Zichy Nándor pártolja a bizottság véleményét; Karap Ferencz szintén ehhez a véleményhez csatlakozik, miután birói joggal felruházott illetékes hatóság állapitotta meg a büntetend cselekvény hiányát. A biz. javaslata fogadtatott el. 1896. 77. Bródy Zsigmond m. ügye. – Büntetőjogi elbirálás nem tartozik a ment. biz. hatáskörébe. L. e czimben: Tényálladék büntetőjogi elbirálása stb. alczím alatt. – Előzetes kikérés nélkül történt kihallgatása fházi tagnak, mint a mentelmi jog megsértése. (L. még e czimben: Mentelmi jog megsértésének esete közöltetik az igazságügyministerrel.) 1869. 78. Az első mentelmi ügy, melyet a fház tárgyalt, a Perczel Miklósé volt, kinek m. jogát Dietrich Ignácz orsz. képv. ügyvéd kérte felfüggesztetni. (L. Mentelmi bizottság első izben való megválasztása.) A mentelmi bizottság magánboszuból eredő zaklatást látván fennforogni, a m. j. felfüggesztését nem javasolta, s miután P. M. a ház engedélyének kikérése nélkül már kihallgattatott, kiemelte
