Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)

1863-1864 / 14. ülés

„Ezen remény bizodalmunkat növeli és gyarapítja erőnket az előttünk álló munka megkezdésénél, mely a közlőit elöterjesztvények szerint a legjelentéke­nyebb kérdések terén forog. „Ezen legfontosabb kérdések egyike gyanánt a román nemzetnek és egyhá­zainak Erdély más testvér nemzeteivel es annak többi egyházaivali politikai nem­zeti egyenjogúsága alkotmányos elismeré­se tűnik ki, melyet felséged a legkegyel­mesebb királyi előterjesztések legelejére kegyeskedett kitűzni. Wittstock és Popasu ezen szerkezetben egyesített indít­ványai elfogadtatnak. 134. A 34 szakasz mindhárom orszá­gos nyelven felolvastatik. Wittstock Henrik indítványozza, hogy ezen szavak után „Der Landtag wird es daher“ („Az országgülés“ helyett: „A miért is az országgyűlés“) tétessék. Az indítvány elfogadtatik. 135. A 35 szakasz mindhárom orszá­gos nyelven olvastatik. Schnell Károly e szakaszhoz a követ­kező pótinditványt teszi: „Bizodalomteljesen tekintve az ausztriai birodalmi tanács alkotmányos tevékenysé­gére, Erdély lakossága is epedve várja egy igazságosabb adóarány már is meg­pendített meghatározását és a védkötele- zettségnek a józan nemzetgazdaság kí­vánalmait inkább méltányló szabályozá­sát is. „Mindenek fölött pedig a vasút Erdély legfőbb és legsürgősebb szüksége.“ „Azért a legteljesebb bizodalammal arra számítunk, hogy a birodalmi tanács alkot­mányos közbenjárásával elvégre ezen, a természettől oly dúsan megáldott, fekvé­sénél és helyzeténél fogva a birodalom védelmére oly fölötte fontos ország is az ausztriai vasút — hálózat rendszerébe fölvétessék és az összes birodalammal való legbensőbb összeköttetés becsét és valóságát teljes érvénnyel és kétségen kivülileg tanúsító ezen tett által szebb jövő felé vezettessék.“ 61 £ie Hoffnung hierauf ergebt unter Vertrauen unb flârft unfete Äraft 3U bem Scanne bér beuorfte^enben Arbeit, welche nad) ben ange= fünbigten 33crlageu über ein weites ®ebiet ber belangreichen gragen ft* erftreeft".— „2ll§ eine ber bebeutenbften biefer gragen ragt bie »erfaffungSmäjige sänerfennung ber pditiid)=natii>nalen @(eid)bere(l)tigung ber ro= manifdjen Elation unb tfyrer Äirdwn mit ben anberen Scbmefternationen unb ben übrigen Äir*en Siebenbürgens ferner, welche 6r. OJÎajeftât an bie Spifce ber Sltlergnäbigften Vorlagen ju ftelten geruht fjaben." ®cr in fctefer Raffung oev= einigte Eintrag ©ittflocf — pafu roirb angenommen. 134. Slltnea 34 wirb in beit brei San= bcSfpradKit anfgelefen. Heinrich Wittstock beantragt (unter bie SÖortc „ber ganbtag wirb eS" bie @in= fc^iebtíng bee 3BortcS „ba£)er". ®cv Antrag tmrb jum 58cfd)iuß erhoben. 135. Sitlinea 35 wirb in ben brei 8an= beSfpracŞen aufgelefen. Carl Schnell fteüt bagu felgenben 3u= faţşantrag: „SlertrauenSnoU Şinblicfenb auf bie uerfaffungSmâjjige îljâtigfeit beS öfter= reid)i)d)en 3ieic^Srati)eS wartet aud) bie 33e= Dotierung (Siebenbürgens mit <Sel)nfud;t auf bie bereits angeregte geftfteüung eines ge= festeren Stcuem’rfyäitniffeö unb auf eine bie 23ebürfni|fe einer gefunben 23olfewirtţ>fcŞaft mel;r beriicfficlitigenbe (Regelung ber 2Sel)r= Pflicht". — „33or Stílem ift aber für Siebenbürgen bie Gifenbafut baS Şcdjfte unb bringenbfte 33e= bűrfni^". — „SBir regnen batum mit twllfter 3u»er= fidft barauf, baf) burd; bie nerfaffungSmafuge SSermittlung beS 9îei(ŞSratf)eS enblid) aud) biefeS, bou ber iRatur fo reid> gefegnete, burd) feine Sage unb ©eftaltung für bie 33ertf»eh bigung ber 9Ronard)ic fo überaus wichtige Sanb in baS Spftem beS 6fterreid;ifd>en CSifeu= bafynnegeS einbejogen, unb burd) biefe ben SBertţ) unb bie 3Bat)rf)eit ber iunigften 33er= binbung mit bem @efammtreid;e ootlgiltig unb jweifeUoS beurfunbenbe ÎŞat einer fdjene* ren 3ufunft entgegengefü^rt werbe". „Acésta sperantia inaltia increderea nóstra si ne adauge poterile spre a în­cepe lucrulu ce ne ascépta, carele jude- candu după propusitiunile comunicate se întinde preste unu campu largu alu unoru cestiuni de mare însemnătate.“ „Câ un’a dintre cele mai însemnate intrebari se ivesce, recunóscerea consti- tutionalminte a egalei îndreptăţiri politico- nationale a natiunei romane si a confe- siuniloru ei asemenea cu celelalte sorori naţiuni si confesiuni ale Transilvaniei, pe care cestiune Maiest. Vóstra Vati induratu a o pune in fruntea propositiuniloru regescu. Propunerea lui Wittstock si a Popasului împreunată in pasa- giulu acest'a se primesce. 134. Alinea 34. se perlege in tóté 3 limbele patriei. licuricii Wittstock propune, câ după cuvintele „dieta isi recunósce“ se puna si cuvintele „asiadara.“ Propunerea se preface in con­clusu. 135. Alinea 35 se perlege in tóté 3 limbele patriei. Carolu Schnell propune, la alinea 35 sa se adauge urmatoriulu aditamentu. „Privindu cu deplina încredere la acti­vitatea constitutionale a senatului impe­riale austriacu, populatiunea Transilvaniei ascépta cu dorintia ferbinte statorirea cea sternita de mai nainte a unei proportiuni mai drepte de contributiune, si regularea detorintiei de a milita, care se considere mai bine trebuintiele unei economii na­tionale rationale. „înainte de tóté inse drumulu de feru se simte pentru Transilvani’a de cea mai mare si intetitóre recerintia.“ „Noi calculamu daru cu cea mare incre- dintiare, ca prin medilocirea constitutio­nale a senatului imperiale se va trage odata in sistema drumuriloru de feru si acesta tiéra, care dela natura e prébine- cuventata cu totu feliulu de averi, prin positiunea si formaţiunea s’a este pentru apararea Monarchiei de cea mai mare însemnătate; sica asiâ prin fapta acésta ce fara indoiéla si cu tóta validitatea do- cumentéza pretiulu si veritatea celei mai intime împreunări cu imperiulu intregu, si patri’a nóstra se va conduce catra unu venitoriu mai ferice. 16

Next

/
Thumbnails
Contents