Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 14. ülés
„Ezen remény bizodalmunkat növeli és gyarapítja erőnket az előttünk álló munka megkezdésénél, mely a közlőit elöterjesztvények szerint a legjelentékenyebb kérdések terén forog. „Ezen legfontosabb kérdések egyike gyanánt a román nemzetnek és egyházainak Erdély más testvér nemzeteivel es annak többi egyházaivali politikai nemzeti egyenjogúsága alkotmányos elismerése tűnik ki, melyet felséged a legkegyelmesebb királyi előterjesztések legelejére kegyeskedett kitűzni. Wittstock és Popasu ezen szerkezetben egyesített indítványai elfogadtatnak. 134. A 34 szakasz mindhárom országos nyelven felolvastatik. Wittstock Henrik indítványozza, hogy ezen szavak után „Der Landtag wird es daher“ („Az országgülés“ helyett: „A miért is az országgyűlés“) tétessék. Az indítvány elfogadtatik. 135. A 35 szakasz mindhárom országos nyelven olvastatik. Schnell Károly e szakaszhoz a következő pótinditványt teszi: „Bizodalomteljesen tekintve az ausztriai birodalmi tanács alkotmányos tevékenységére, Erdély lakossága is epedve várja egy igazságosabb adóarány már is megpendített meghatározását és a védkötele- zettségnek a józan nemzetgazdaság kívánalmait inkább méltányló szabályozását is. „Mindenek fölött pedig a vasút Erdély legfőbb és legsürgősebb szüksége.“ „Azért a legteljesebb bizodalammal arra számítunk, hogy a birodalmi tanács alkotmányos közbenjárásával elvégre ezen, a természettől oly dúsan megáldott, fekvésénél és helyzeténél fogva a birodalom védelmére oly fölötte fontos ország is az ausztriai vasút — hálózat rendszerébe fölvétessék és az összes birodalammal való legbensőbb összeköttetés becsét és valóságát teljes érvénnyel és kétségen kivülileg tanúsító ezen tett által szebb jövő felé vezettessék.“ 61 £ie Hoffnung hierauf ergebt unter Vertrauen unb flârft unfete Äraft 3U bem Scanne bér beuorfte^enben Arbeit, welche nad) ben ange= fünbigten 33crlageu über ein weites ®ebiet ber belangreichen gragen ft* erftreeft".— „2ll§ eine ber bebeutenbften biefer gragen ragt bie »erfaffungSmäjige sänerfennung ber pditiid)=natii>nalen @(eid)bere(l)tigung ber ro= manifdjen Elation unb tfyrer Äirdwn mit ben anberen Scbmefternationen unb ben übrigen Äir*en Siebenbürgens ferner, welche 6r. OJÎajeftât an bie Spifce ber Sltlergnäbigften Vorlagen ju ftelten geruht fjaben." ®cr in fctefer Raffung oev= einigte Eintrag ©ittflocf — pafu roirb angenommen. 134. Slltnea 34 wirb in beit brei San= bcSfpradKit anfgelefen. Heinrich Wittstock beantragt (unter bie SÖortc „ber ganbtag wirb eS" bie @in= fc^iebtíng bee 3BortcS „ba£)er". ®cv Antrag tmrb jum 58cfd)iuß erhoben. 135. Sitlinea 35 wirb in ben brei 8an= beSfpracŞen aufgelefen. Carl Schnell fteüt bagu felgenben 3u= faţşantrag: „SlertrauenSnoU Şinblicfenb auf bie uerfaffungSmâjjige îljâtigfeit beS öfter= reid)i)d)en 3ieic^Srati)eS wartet aud) bie 33e= Dotierung (Siebenbürgens mit <Sel)nfud;t auf bie bereits angeregte geftfteüung eines ge= festeren Stcuem’rfyäitniffeö unb auf eine bie 23ebürfni|fe einer gefunben 23olfewirtţ>fcŞaft mel;r beriicfficlitigenbe (Regelung ber 2Sel)r= Pflicht". — „33or Stílem ift aber für Siebenbürgen bie Gifenbafut baS Şcdjfte unb bringenbfte 33e= bűrfni^". — „SBir regnen batum mit twllfter 3u»er= fidft barauf, baf) burd; bie nerfaffungSmafuge SSermittlung beS 9îei(ŞSratf)eS enblid) aud) biefeS, bou ber iRatur fo reid> gefegnete, burd) feine Sage unb ©eftaltung für bie 33ertf»eh bigung ber 9Ronard)ic fo überaus wichtige Sanb in baS Spftem beS 6fterreid;ifd>en CSifeu= bafynnegeS einbejogen, unb burd) biefe ben SBertţ) unb bie 3Bat)rf)eit ber iunigften 33er= binbung mit bem @efammtreid;e ootlgiltig unb jweifeUoS beurfunbenbe ÎŞat einer fdjene* ren 3ufunft entgegengefü^rt werbe". „Acésta sperantia inaltia increderea nóstra si ne adauge poterile spre a începe lucrulu ce ne ascépta, carele jude- candu după propusitiunile comunicate se întinde preste unu campu largu alu unoru cestiuni de mare însemnătate.“ „Câ un’a dintre cele mai însemnate intrebari se ivesce, recunóscerea consti- tutionalminte a egalei îndreptăţiri politico- nationale a natiunei romane si a confe- siuniloru ei asemenea cu celelalte sorori naţiuni si confesiuni ale Transilvaniei, pe care cestiune Maiest. Vóstra Vati induratu a o pune in fruntea propositiuniloru regescu. Propunerea lui Wittstock si a Popasului împreunată in pasa- giulu acest'a se primesce. 134. Alinea 34. se perlege in tóté 3 limbele patriei. licuricii Wittstock propune, câ după cuvintele „dieta isi recunósce“ se puna si cuvintele „asiadara.“ Propunerea se preface in conclusu. 135. Alinea 35 se perlege in tóté 3 limbele patriei. Carolu Schnell propune, la alinea 35 sa se adauge urmatoriulu aditamentu. „Privindu cu deplina încredere la activitatea constitutionale a senatului imperiale austriacu, populatiunea Transilvaniei ascépta cu dorintia ferbinte statorirea cea sternita de mai nainte a unei proportiuni mai drepte de contributiune, si regularea detorintiei de a milita, care se considere mai bine trebuintiele unei economii nationale rationale. „înainte de tóté inse drumulu de feru se simte pentru Transilvani’a de cea mai mare si intetitóre recerintia.“ „Noi calculamu daru cu cea mare incre- dintiare, ca prin medilocirea constitutionale a senatului imperiale se va trage odata in sistema drumuriloru de feru si acesta tiéra, care dela natura e prébine- cuventata cu totu feliulu de averi, prin positiunea si formaţiunea s’a este pentru apararea Monarchiei de cea mai mare însemnătate; sica asiâ prin fapta acésta ce fara indoiéla si cu tóta validitatea do- cumentéza pretiulu si veritatea celei mai intime împreunări cu imperiulu intregu, si patri’a nóstra se va conduce catra unu venitoriu mai ferice. 16