Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 14. ülés
59 Tizennegyedik ülés. Kisasscany lió 19-én I Ideiglenes elnök: k. kormsz. tanács. Groisz Gusztáv. Jegyzők: Dr. Majom János, Lászlód} Antal. Puscariu Janos, Dr. Trauschenfels Jenő. Wittstock Henrik. Ülés kezdete: V« 11 órakor. Jelen van: 98 tag. 131. Elnök jelenti, hogy a folyó augustus hó 14-kén és 17-én tartott ülések jegyzőkönyvei az ülés végén föl fognak olvastatni. Tudásul vétetik. 132. Napi rendre áttérve elnök újra fölveszi a 130 sz. alatt Obert Ferencz által a 31-ik szakaszhoz és Maager Károly által a 31 és 32-ik szakaszokhoz tett indítványait. Obert Ferencz viszahuzza indítványát. Ellenben Branclseh Károly indítványozza, hogy a 31-ik szakasz helyett a következő szerkeszett fogadtassák el: „A miért is ezen országgyűlés önként elismeri annak szükségességét, hogy a Leopoldi Diploma gyökeresen vizsgáltassák meg és annak határozatai — alapjelleme fentatása mellett — a később kelt törvényekkel szintúgy mint az újabb kor követeléseivel kiegyeztetve alkotmányos utón változtassanak meg.“ Elnök azon kérdésére, ha vájjon ezen indítvány támogattatik-e? Italomiri János megjegyzi, miszerint módosító indítványok nem önálló indítványoknak tekintendők lévén, támogatást nem igényelnek. 2lm 19=tm 2luguft 1863. Gtttfhuciligcr ^rctftbrnt: f. ©ubcvutalrntfy Gustav Groisz. @d;riftfűí;rcv: Dr. Maiorii Johann, LâszlolTy Anton v., Puscariu Johann, Trauschenfels Di-. Eugen v. Wittstock Heinrich. Segtnn bcv ©tţung V* 11 lU>v. Sinwefenb ftnb 98 SJîitglicbcr. 131. ţprâftbcnt tŞeilt mit, bafj bte fPre= tofolle cern 14. unb 17. Sluguft I. 3- am ©dfiufjc ber ©tfitng werben auigelefen werben. ©ient jur SBtfíenfcbaft. 132. 3ur Sagegerbnung ubergeltenb rea* jumirt ^Jrdfibent bte unter 3al)l 130 ent= Şaltenen Einträge beő graitg Dbert ju Sliiitea 31, unb (Sari SOÎaager ju Slliitea 31 unb 32. Franz Obert jie^t feinen Eintrag jurád. ^Dagegen [teilt Carl llraiidsch beit 'Eintrag, eg folie [tatt Şliinea 31 folgenbe gaf= fung angenommen werben: „Gté erfennt babér btefer iîanbtag felbft bie 9lotţ)wenbtgfeit an, baft bag geopolbtntfdje ©tplom einer Drerifion unterjogen unb bie einjelnen IBeftimmungen beffelbett unter $cft= fyaltung feineg @runbd;arafterg, in Ueberein» [timmung mit [páteren, bereits erfloffenen öefe|en, wie auch mit ben gorberungen ber Ifteujeit auf »erfaffungginäffigem SBege ge= anbert werben muffen". — SSui bie nein ^räfibenten geftetlte grage, eb biefer Antrag unterftütjt werbe, bemerft llaloiniri Johann ba§ feiner 21nfid)t naefy, Ülbänberuitgganträge alb nicŞt felbftftânbigc Einträge angefeŞen Werben mufften, baŞer aud? feiner Uitterftütyung bebürften. Siedinti’a a patru- spre-diecelea. Tiennta in 19. Angustii 1863. Presiedinte interimale: consiliariulu r. gub.GnstavoGroisz. Notari: Dr. Ioane Maiorii, Antonin Lászloffy, Ioane Puscariu, Dr. Eugeniti Trauschentcls, Henricu Wittstock. # Siedinti’a se incepe la 10 óre si */,. De facia suntu 98 de membri. 131. Presiedintele face cuuoscutu casei, cumca protoeólele siedintieloru din 14. si 17. Augustu a. c. se voru perlege la finea siedintiei de astadi. Sierbesce spre sciintia. 132. După aceea pasinduse la ordinea dilei presiedintele reasuma propunerile, cari se afla sub Nrulu 130 alui Fran- ciscu Obert la alinea 31 si alui Carolu Maager la alinea 31 si 32. — Franeiscu Obert isi revóca propunerea. Dar’ apoi propune Carolu Krandsch, ca in locu de alinca 31 sa se accepte ur- matoriulu pasagiu: „Deci acést'a dieta recunósce necesitatea, ca diplom’a Leopoldina sa se traga la una revisiune, si ca singuraticele puncte ale acelei trebuie sa se modifice prelanga statuirea caracterului fundamentale, in acordu cu legile emise mai tardiu, precumu si cu recerintiele timpului presente pre calé constitutionale.“ La întrebarea făcută de catra presic- diutclc ca: sprijinesce cineva propunerea acést'a, Ioane Halomiéi observa, ca după parerea dinsului amende mentele nu se pota privi ca propuneri de sine statatorie, de acea neci nui de lipsa ca acele sa se sprijinésca.
