Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)

1863-1864 / 11. ülés

44 Ferenc/, elmentével megürült egyik toll- vivöi állomás betöltésére szükséges vá­lasztás eszközlése végett. Tudásul vétetik. 92. A napi renden lévő válaszfelirati javaslatterv fölötti részletes vita megkez­dődvén, országgyűlési tagPuscariu Janos indítványozza, bogy a válaszfelirati ja­vaslatterv az országos nyelveken sza- kaszonkint olvastassák föl, miszerint az országgyűlés azután az illető szakaszok megváltoztatása, vagy módosítás nélküli elfogadása iránt határozzon. Az indítvány elfogadtatik. 93. Az első szakasz a három országos nyelven felolvastatik Országgyűlési tag Schnell Károly in­dítványozza , hogy a német és román szövegben is előforduló „szerencsés“ szó a „rég óhajtott“ után tétessék. Elfogadtatik. Országgyűlési tag Dr. Ratin János indítványozza, hogy a „wieder“ (ismét) szó a német és román szövegben hagy­assák ki. Országyülési tag Doga Demeter in­dítványozza, hogy az „ismét“ szó a né­met és román szövegben mai’adjon meg és a magyar szövegbe is vétessék föl. Elfogadtatik. Országgyűlési tag Puscariu János indítványozza, hogy a német szövegben előforduló „zum erstenmale“ (legelőször) „acum antani’a óra“ fejeztessék ki a ro­mán szövegben. Országgyűlési tag érsek Sterea Siu- 1 utin az eredeti szöveg megtartása mel­let szól. Előadó Rannicher hasonlóképen. Az országgyűlés az eredeti szöveget oly megjegyzéssel fo­gadjad, hogy a magyar szövegbe a kihagyott „ szerencsés “ és „ismét“ szók fölvétessenek. 94. A 2 - ik szakasz mindhárom or­szágos nyelven felolvastatik. orbneten Rrennerberg, weiter fetu 9Jîanbat nicbergelegt Şabe, reiferen ju wollen. ©lent jur 2Biffcnfd)aft. 92. @g wirb jur îagegotbnung gekritten, nämlidj jur (gpcjiaU ©ebatte beg 2íbvefj= Gintwurfeg. — ©er Slbgeorbnete Johann Puscariu trägt barauf au, eg folle bér 21bre§ = Gntwurf punftweife tu ben 2anbe»= ipradjen aufgelefen werben, bamit fobann ber Sanbtag über bie üeränberte ober unoeränberte Ülnnafime ber betreffenben Slbiäjje entfetjeibe. ©iefer 2lntrag wirb augemnm men. 93. Slltnea 1 wirb in ben brei Sanbefb ipracben aufgelefen. ©ag üanbtagämitglieb Carl Schnell trägt barauf an, im ungarifeben Sert bag 23crt „szerencsés“ nad) „rég óhajtót“ ju fejjen, weldjeg im heutigen unb romanifdjen Sert ooríotnme. ©iefer Antrag wirb augenotm men. ©ag ganbtagSmitglieb Dr. Ratio trägt barauf an, baf; bag SBort „wieber" im beutfdjen unb romanifcŞen Sert auefatíe. ©ag ganbtagőmitgtieb Demeter Doga trägt barauf an, bafj ba§ SSort „wieber" im beutf^en unb romanifcŞen Sert bcibe^alten, unb im ungarifeben auggebrüdt werbe. ©iefer SIntrag wirb angcnom= rnett. ©ag Üanbtaggmitglieb Johann Puscariu trägt barauf an, bie SSorte beg beutidjen Serteg, „jum erften fötale" im romanifdjen augjubrüden mit ben SBorten „acum’ anta­ni’a óra“. ©ag Sanbtaggmitglieb Grjbiidjof Sterea Siulutiu ipricfyt für bie urfprünglid)eSertirung. ^Referent Rannicher ebenfo. ©er öaubtug cutfcbcibct ftd) für bie urfprűnglidte ©ertinmg unb bcfdţlicpt, baj3 in bem itngarifd;en ©erte bie SBortc „szerencsés“ unb „ismét“ einjufitgen feint. 94. Sllinea 2 wirb in ben brei üanbeg= fpradtett aufgelefen. lege unu notariu in loculu ablegatului Rrennerberg, care sia depusu mandatulu. Sierhesce spre cunosciintia. 92. Dupa acést’a pasinduse la ordinea dilei, si incepe desbaterea speciale a proieptului de adresa. Membrulu dietale Inane Puscariu pro­pune, ca proieptulu de adresa sa se ce- tésca din punctu in punctu in tóté trele limbele patriei, ca asia diet’a se póta decide, daca fiecare punctu are sa se modifice séu se remane cumu se afla in testulu originalu. — Propunerea acést’a primindu- se se preface in conclusu. 93. Alinea 1-a se perlege in tóté 3 limbele patriei. Ablegatulu Carolu Schnell propune, ca in testulu magiam dupa cuvintulu „rég óhajtott“ sa se puna si cuvintulu „szerencsés“ fiinduca acel’a se afla in testulu germanu si romanu. Se primesce. Ablegatulu Dr. Ioane Ratio propune, ca cuvintulu „wieder“ din testulu germanu si silab’a „re“ din cuvintulu readunaţi din testulu romanu sa se lase afara. Ablegatulu Demetrio Doga propune, ca cuvintulu „wieder“ si silab’a „re“ se remane, si acestu cuvin tu sa se es- prime si in testulu magiam (cu cuvintulu „ismét“). Se primesce. Ablegatulu Ioane Puscariu propune ca cuvintele „zum ersten Male“ din tes­tulu germanu sa se esprime in celu ro­manu cu cuvintele „acum’ antani’a óra“. Membrulu dietale Metropolitulu Sterca Siulutiu vorbesce pentru remanerea testu­lui originalu nestramutatu in privinti’a cuvintului acestuia. Referinţele Rannicher asemenea. Diet’a decide primirea testu­lui originalu , asia inse, ca in testulu magiam sa se adauge cuvintele „szerencsés“ si „ismét“ cari reraasese afara. 94. Alinea a 2-a se perlege in tóté 3 limbele patriei.

Next

/
Thumbnails
Contents