Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 5. ülés

hercegségünk ’s Krakkó nagyherczeg- ségünk;

Enns alatti és Enns fölötti Ausztriai főherczegségeink;

Krajna, Bukovina herczegségeink;

Morvaországi hotárgrófságunk;

Alsó és Felső Slézia herczegségünk;

Isztriái határgrófságunk;

Görcz és Gradiska herczegitett grófsággal, Trieszt városával ’s annak területével együtt ’s

Voralbergre

nézve, oly végre, hogy ezen királyságaink ’s országaink hü rendéinek jogai és szabadalmai a’ jelenkor viszonyaihoz ’s igényeihez képest kifejlesztessenek, átalakitassanak ’s az össz- birodalam érdekeivel összhangzatba hozassanak, a’ mellékelt országos és választási szabályzatokat jóváhagyan- dóknak találván, azok mindegyikét az illető országra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel.

30

Minthogy azonban Dalmátországunk- nak, Horvát és Tótországainkhoz való államjogi viszonya iránt, végérvényesen még nem határoztunk, az ezen Dalmátországunkra nézve kibocsátott országszabályzat ezúttal még teljesen életbe nem léptethetik.

IV. A végre, hogy az 1860 mind- szenthó 20-án kelt nyiltparancscsal, Stájerország, Karantán és Salzburg herczegségeinket, továhbá herczegitett Tyrol grófságunkat illető statumok azon határozványokkal, melyek a’ mai napon Általunk helybenhagyott országszabályzatokba elvileg felvétetlek, összhangzatba hozassanak, ’s hogy a’ most említett országok képviseleteit azon kiterjedtebb jogokban részeltessük, melyeket Mi többi koronaországaink képviselőinek adandóknák találtunk, ’s végre, hogy a’ választási jog iránt 1861 évi boldogasszonyhava 5-én kibocsátott intézkedéseink Stájerországban, Karantánban, Salzburg és Tyrol- ban is egyenlöképen életbe léptettes— senek, a’ már kibocsátott országsta- tutuinok kiterjesztésével ’s átalakításával Stájerországra, Karantánra, Salzburg és Tyrolra nézve is, az idecsatolt országszabályzatokat találtuk jóváhagyan- dóknak.

unb Sobomeríen mit ben <&er« jogtbűmfrn Slufdjtuiţş unb 3«' tor unb bem @ropl)er$ogtljume Krafau;

Uttfere @rjfjerjogtl)finier:

Cejíerreícb unter bér (Enn§ unb Cefierreích ob bér (Ennö; llnfere J&erjofltŞftmer:

Kratn, Vufomina;

Unfere SRarfgraffihaft:

2Wál)ren;

Unfer ^erjog^um:

Cher* unb 9?ieber*S<hle|un; Unfere Oflarfgraffaaft Sfirien [amint ben gefűrjíeten ©raffd?aften @örj unt) ©rabtdfa unb bér Stabt Írtejl mit iŞrem ©ebíete; unb fúr bad Sanb Vorarlberg ftnben 2Bir, um bíe Oíec^te unb grtt* feiten bér getreuen Stänbe bte|cr König* teitŞe unb Sänber na<h ben Verháltniffen mb Vebürfníffen bér ©egenmart ju ént* uicfeln, umjubílben, unb mit ben 3ín* ereffen bér ©efammtmonardjic in (Ein* :íang $u bringen, bie beilíegenbeu Van* jedorbnungeti unb SBaŞlorbnungen ju genehmigen unb uerleifjcn jeber einjelnen :út bad betreffenbe Sanb bie Kraft cined Staatd*®runbaefel3ed.

Sebőd? fann, nacf)bem 2Bir über bie flaatdrecbtliiţe Stellung Unfered .König* reidjed 3)almatien ju Unfern Könígrei<hcn Kroatien unb Slawonien ttod) nicht enb* gittig entfiŞicben fiaben, bíe fúr Unfer Königreich íDalmatien erlaffene Sanbed* orbnuitg bcrmat noch niiţt uoíljMnbíg in 2Birffamfeit treten.

IV. Um bie, mit ben latenten öom 20. Dctober 1860 für Unfere «§er$og* tŞâmer Steiermarf KâmtŞen unb Salş* burg, bann für Unfere gefürfiete ©raf* fdjaft í£irot ertaffenen Statute mit jenen Vejiimmungen in (Sinffang ju bringen, rnelche in ben am heutigen iTage non Und genehmigten Saubedorbnungen grunbfäjj* lid? aufgenommen finb; um ben Sanbed* »ertretungen ber (Eingangs ermähnten Sänber jene audgebehntereu Vefuguiffe 5U gemährett, bie 2öir ben Vertretern ber übrigen Kronläuber 511 bemitligen Und beftimmt gefunben h«ben; um enb* lieh Unfere unterm 5. Jänner 1861 über bad SBahlrecht erlaffetten Verfügungen auch in Steiermarf, Kârntfjen, Satjburg unb 3.iro[ gleichmäßig jur StuSführnng ju bringen: haben 26ir in (Erweiterung unb llmäuberung ber bereitd ertaffenen íanbeSflatuíe bie beiliegenben neuen San* bedorbnungen für Steiermarf, Kärnthen Salsburg unb $irol su genehmigen be* funben.

Lodomeri’a cu ducatele Auschwitz si Zalor si cu ducatulu Cracovi’a;

Marele Nóslre ducate:

Austri’a din josu de Enns, si Austria din susu de Enns ; Ducatele Nóslre:

Carnioli’a, Bucovin’a; Margrafiatulu Nostru:

Moravi’a •,

Ducatulu Nostru:

Silesi’a de susu si de josu ; Margrafiatulu Nostra Istri’a, din preuna cu comitatele principesei Goriti’a si Gradisca si cetatea Triestului cu teritoriului ei, si pentru tiér’a Vorarlberg; spre a desvolt’a si straform’a drepturile si imunitatile credintioseloru staturi ale acestoru remne si tieri dupa referintie- le si recerintiele de facia, si spre ale aduce in armonia cu interesele intregei monarchei, aflamu cu cale a aprob’a alăturatele regulamente de tiéra si regulamente de alegere si a da fiecăreia dintre ele puterea unei legi fundamentale de stătu pentru respectiva tiéra.

Cu tóté acéstea inse, fiindu ca n’amu decisu inca de lotu definitivu despre referinti’a de dreptu de statu a renanului Nostru Dalmati’a catra remnele Nó- stre Croati’a si Sciavoni’a, regulamen- tulu de tiéra emisu pentru remnulu Nostru Dalmali’a nu pöte intr’a deocamdată in aptivitate deplina.

IV. Pentru că statutele emise cu patentele Nóstre din 20. octomvre 1860, pentru ducatele Nóstre Ştiri’a, Carinti a si Salisburgu si pentru comitatulu Nostru principescu Tirolu, sa se aduca in armonia cu dispusitiunile cari s’au sus- ceputu principialminte in regulamentele de tiéra aprobate de Noi in diu’a de asladi; si pentru câ representatiuniloru de tiéra ale tieriloru indicate mai susu sa li se conceda acele drepturi mai e- stinse, pe cari amu aflatu cu cale a le concede representantieloru celorulalto tieri ale imperiului; si in urma pentru câ dispusetiunile Nóstre despre dreptu- lu de alegere emise in 5 Januariu 1861, sa se aplice in modu aseininé si la Stiria, Carinti’a, Salisburgu si Tirolu, amu aflatu cu cale a aprob a alăturatele nöue regulamente de tiéra pentru Stiri'a Carinthi’a, Salisburgu si Tirolu, eslindindu si schimbandu statutele de tiéra emise de mai înainte.