Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 5. ülés

19

Teschen, Friaul, fíagosa és Zára her- czege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegitelt grófja; Trient és Brixen fejedelme; Felső- és Alsó-Lausitz, és Isztria határgrófja; Hohenembsz, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg s. a. t. grófja; Trieszt, Calíaro és a szláv határgrófság ura; a Szerbvgjdaság nag)vajdája s. a. t.

adjuk tudtára ezennel mindenkinek :

Birodalmunk államjogi viszonyainak rendezése tekintetéből, a’ pracmatica Sanctio alapján ’s teljhatalmunk erejénél fogva 1860 mindszenthó 20-án kibocsátott oklevelünkben úgy Min Magunk, valamint az uralkodásban Utódaink számára szolgálandó zsinórmértékül határozandónak és rendelendönek találván, miszerint a’ jog, törvényeket alkotni ^ azokat megváltoztatni vagy megszüntetni egyedül az országgyűlések, illetőleg a birodalmi tanács közreműködésével lészen gyakorlandó: minek folytán tekintetbe vévén, miként a’ végre, hogy ezen jog foganatosilat- bassék, gyakorlatbavélelének bizonyos rendjét és alakját szükséges megállapítani , ministeri tanácsunk meghallgatása után nyilvánítjuk, rendeljük és tudatjuk a’ következendőket:

I. A’ birodalom képviseletére hivatott birodalmi tanács alkotása ’s annak az 1860 mindszenthó 20-án kelt oklevelünkben a törvényhozásban fentar- totl közreműködési joga iránt kibocsát- .uk a birodalmi képviseletet tárgyazó, ■*ide mellékelt törvényt ’s azt ezennel királyságaink ’s országaink egyetemére nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel.

II. Magy ar-, Horvát- és Tótországainkat, valamint Erdélyi nagyfejedelemségünket illetőleg azok korábbi alkotmányainak , említett oklevelünkkel egybehangzólag ’s az abban megállapított határok közötti visszaállítása végett, a' megkivántató intézkedéseket 1860 mindszenthó 20-án kelt kézirataink által már megtettük.

III. Cseh, Dalmát, Halics és Lado- mér királyságaink, Oßvieczin és Zátor

Micbcr»3djIeficH, bon ©iobeito, partim, ^iaccitjaiiiib^itaftníla, bon 2Iufd)iDttj nnb 3ator, bon îefdjcn, grianí, Raguja nnb Soro; gcfiirftctcr Cöraf bon ^obébnrg nnb Xirol, bon &t)finrg, (Üörj nnb ©rabiéin; giirft bon Orient nnb Stiţen; 9Jiorîgrof bon Cher nnb 9íieber4!aufig nnb in Atrien; ©rój bon |>oljeiicuibé, gelbfirdj, öregen,, Sonitcitbcrg dc. ; £err bon Srieft, bon ©attaro nnb auf bér U)iiibifd)en 3)íarf; ©roptoojtbob ber SBofniobfdjaft Serbien :c. tbiiu Sebermami $u roíffeii:

Oíacgbetn 2Bir in Unferem juv öíe*= gelling ber jlaatSrecŞtiicţien ‘-Bergâltniffe ber Stionaicgic am 20. October 1860 erfaffenen íDiptome, auf ©rutibíage ber pragmatism (Sanction iiiib fraft Unferer Ülkcbtbotífonimengeit, ju Unferer eigenen nnb fo aucf) jur OîicŞtfcÎ>iiur Unferer ge» feglicgen Oíacgfoíger in ber Üíegierung, ju bef$Iie§en unb ju berorbnen gefunben babén, ba§ baö Oîecţit ©efege ju geben, abjuânbern unb aitfjugeben nur unter SDiitmirfung ber íanbtage bejiefjungé» tuetfe be3 DîeicgâratŞeâ auágeübt luerbru íbírb, unb in (Smägung, ta§bíefe3 Üfecbt, um in’â ffierf gefegt tuerben ju főnnm, einer bejîimmten Drbniing unb górni ber 2íu3übuitg bebarf, erfídren, berorbnett unb berliniben SGír nac^ tWngőrung Un» fereá QJíintjíerratgeö:

I. OîiicfficŞtitcg ber 3ufammenfegiing beâ jur Oîeiigâbertretiitig berufenenOíeicgé- ratgeő unb beő igtn in Unferem 3)iplome bőm 20. October 1860 borbegalíetien iKcdjteS ber SJíitrjirfuug bei ber ©efeg» gebuug, genehmigen 2öir baá bcíliegenbe ©efeg fiber bie Díeiebőbertretung unb ber= íeígen igm gíemit fúr bie ©efamnitgeit Unferer jtőnigreicbe unb Sánber bie Jtraft eines 3taatő»@ntnbgefegeö.

II. 3n 23ejtig auf Unfere Königreiche Ungarn, Kroatien nnb Síabonieii, folbie auf Unfer ©rofjfűrfíeiugum Siebenbür» gen, gaben 2Bir iu 21 b ft eh t auf bie 2Bie« bergerfieilung ber früheren Sanbeöber» faffung im (Sinfiangc mit Unferem er» mägnteu ^Diplome unb innerhalb ber in cemfelben fejîgefegten ©rânjen, mitteiji Unferer Ajatibfcgreiben bom 20. October 1860 bereits bie geeigneten ^Beifügungen getroffen.

III. gúr Uiifre Jlőtiígreíige;

SJőgmen, Dalmatien, ©aííjieit

Parma, Piacenlia si Guaslal’a, de Auschwitz si Zator, de Tesinu, Frialu, Ragusa siZar’a; comite principesei! de Ahshurgu si Tirolu, deChyburgu, Gorilia si Gradisc’a; principe de Trient usi Brixen; comite de margine alu Lausitiei de sususi dejosusi alu Istriei; comite de Hohenembs, Feldkirch, Bregenz si Sonnenberg, s. c. I., doinnu deTriestu, de Cataro, si de Marginea vindica; mare voivodu alu Voivodatului Serbia s. c. I.

Facemu prin acést'a cunoscutu tutu- roru urmatórele:

După ce Noi in Diplom'a Nóstra din 20. Octomvre 1860 emisa pentru regulären referintieloru de dreptu de statu ale monarchiei, pe temeiulu Sanc- tiunei pragmatice si in virtutea deplinei Nóstre puteri, amu aflatu cu cale a decide si a ordin’a de norma pentru următorii Nostrii legali, câ dreptulu de a da, de a schimb’a si de a desfiinti’a legi, sa se esercite numai pelanga conlucrarea dieteloru si respective a consiliului imperiului, si avendu in vedere ca acestu dreptu spre a pute fi pusu in lucrare are lipsa de o ordine si forma determinata a esercitarei, de- chiaramu, ordinamu si publicamu după cumu urméza după ce amu ascultatu pe consiliulu Nostru ministeriale:

I. In privinti’a compunerei consiliului imperiale destinatu spre represin- tanti’a imgeriului si in privinti’a dreptului reservatu lui in diplom’a Nóstra din 20. octomvre 1860 spre conlucrarea Ia darea legiloru, aprobamu Noi alăturată lege despre represintanti’a imperiului si ii damu prin acesta putere de lege fundamentale de statu pentru tóté remnele si tierile Nóstre.

II. Pentru remnele Nóstre Ungaria, Croatia si sciavonia si pentru marele Nostru principatu Ardealu, amu eniisu dispositiunile delipse prin biletele Nóstre de mâna din 20. octomvre 1860 in privinti’a restituirei constitutiuniloru de tiérá de mai înainte in armonie cu indicate diploma si intre marginile Sta- torite in aceasi diploma.

III. Pentru remnele Nóstre:

Boemi'a, Dalmati’a, Galiti’a si 5*