Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 4. ülés

15

4 Szám*

Mi Első Fercnez József,

Istennek kegyelméből ausztriai Császár; Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horváth-, Tótország, Galiczia, Lodoméria és Illyria 's Jeruzsálem Királya s. a. Ausztria főherczege; Toskana és Krakkó nagj herczege; Lo- tharingia, Salzburg, Stájer, Karántán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagy fejedelme; Morva ország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Haguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegitett grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; llohenembsz, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg s. a. t. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerb Vajdaság nagy vajdája s. a. t.

ezennel tudtul adjuk mindenkinek :

Miután dicső emlékű Eldődeink bölcs gondossággal törekedtek fenséges Házunkban határozott alakú öröködési rendet megállapítani,^a boldog emlékű VI. Károly Császár 0 cs. kir. apostoli Felsége által véglegesen és változhat- lanul megszabott öröködési rend azon állami alap- és házi törvényben lön szabályozva, mely Pragmatica Sanctio nevezet alatt ismeretes ’s különböző országainkban és tartományainkban. ezek törvényes országrendjei állal elfogadva, fonáll.

Az állam- és népjogi szerződések folytán azóta nagyobbodott és erősödött ausztriai birodalom, a megbatározott öröködési rend és különféle alkatrészeinek a fönemlitelt országok és tartományok jogaival és kiváltságaival öszhangzásba hozott oszthatlansága és elválaszthatlansága rendithetlen jogalapján , a rátódult veszélyeket és megtámadásokat, népeinek hűségére, ragaszkodására és vitézségére támasz$iv. 4*

$>ir grăita Sofcyíj der ßrftc,

3*ou ©otte$©iia&en ítűijer PonCcftcrrcid); Sünig boit Ungarn itttb Söljincii, Sünig ber Vomfmrbic itttb SBencüigé, bott Şal* unitiéit, Sroaíien, Slnbotiictt, ©alijien, l'oüomcricn itttb SIHjrieit, főttig bott $e* ntjalcm Jc.; (írj^erjog bőit Ceíterrcicfj, ©ropíjcrjog bon Toscana itttb Sraíatt; ^erjog bott Lothringen, bon Salzburg, 3tct)er, Särittljcn, Sraitt tiitb ber 3?nfo? ibina;Ü)Tu(jfiirjtboit Sabcitbiirgcn; SDíarf- grnf nőtt ilMjrcn; .fjerjogbott Cbcr= ntib sJíicber*3djícficit, bon SJIobcna, farina, ţMacenjaunb ©íiaftalla, bon Nnfdjtoit? nnb ^ator, bon £efd)eit, griattí, Díagnfa nnb Sara; gefíirjtclcr ©raj bon .fjab^lmrg nnb $irol, bon ^íjbttrg, ©ürj nnb ©rabiba; prft bon Xricnt nnb 33rtfctt; 9)1 a rf graf bon Cher nnb 91 icber4?aitfií) nnb in ©raj bott ^ol)cneinl)^ jyelbfird), $rcgen$, 3onttenbcrg h. ; .ftcrr bon Sricft, bon ©attaro ttitb anj ber toinbifdjcit ÜDlarf; ©rojjmojtoob ber 5&'ojtbobjdjnjt Serbien :c. tpun piemít Sebermattn jit tvíffttt:

Kadjbem Un fere 93orfal)ren glorreichen 5ínbenfcn3 in tueifer Sorgfalt ín Unferem bmchlauchttgjien «Şanfe eine Oeftinunte gönn ber (Erbfolge aufjurichten beflrebt marén, Íjat bie von meilano Seiner f. f. Kpoflolifcprn íDíajefiát Äaifer (Sari bem

VI. am 19. îlpril 1713 enbgíltig nnb un* abánberíichfejlgefetyteSuccefitonáorbnung in bem unter bem -Kamen Per pragma* tifepen Sanction befanuten, von ben ge* jeglichen Stânben Unferer verbliebenen Jlőnigreíipe unb Sáttber angenommenen in Äraft bejleljcnben Staate)*, ®runb* unb J&auőgefegf, ikreit Kbfchlufj gefunben.

Qíuf ber unerfcí;ütteríieben rechtlichen Orunblage einer beftímmten Erbfolge» Drbnung unb ber mit ben ©ereeptfamen unb (Freiheiten ber obbenannten .König* reícpe unb Sauber in ßinffang gebrachten llntpeilbarffít unb Unjertrennlidjfeit iprer verjepicbenen ®e|lanbtpeiíe, patbíe iitfFol* ge von Staate)* unb Volferrecptlicpeu íBer* trägen feítper erweiterte unb erjfarfte öjler* reicpifcpe Klonarcpíe bie auf bicfelbe ein* bringenben ©efaprett unb Angriffe, gejlügt

1>. 4.

Női Franciscu Josifu Anteiulu,

din gratia lui Domnedieu Imperatoriulu Austriei, Begele Ungariei si alu Boentiei, regele Lombardiéi si alu Veneţiei, alu Dalmaţiei, Croaţiei, Sciavoniei, Galiciei, Lo- domeriei si llliriei. regele de Jerusalimu s. c. I. Archiducele Austriei, mare duce de Toscana Cracovia, duce de Lotaringi'a, de Salis- Ijurgii, Stiria, Carinti'a, Carnioli'asi Bucovina; mare-principe alu Ardealului; comite de margine aht Morav iei. duce de Selisi'a desusu si din josu, de Modena, Parma, Piacenti'a si Guastafa, de Au- schvv itz si Zator, de Tesinu, Frialtt, Bagusa si Zar’a; comite principescu de Absburgu si Tirolu, deChybnrgu, Goriti’a si Gradisc’a» principedeTrientusi Brixen; comite de margine alu Lausitiei de sususi de josusi alu Istriei; comite de Hohenembs, Feldkirch, Bregenz si Sonnenberg, s. c. I., domnii deTriestu, de Cataro, si de Marginea vindica; mare voivodu alu Voivodatului Serbia s. c. I.

Facemu prin acést’a cunoscutu tutu- roru urmatórele:

Dupace străbunii Nostri de gloriósa memoria s'au nevoitu prin o intiele’pta grije a întocmi in august’a Nóstra cása o forma determinata de clironomia, ordinea de succesiune deíipta adinióra de catra Maiestatea Sa c. r. apostolica Impe- ratulu Carolu VI. in 19. Aprilie 1713 definitive, si a allatu incheiarea sâ in legile fundamentale ce se afla in vigóre, ale statului si ale casei cunoscute sub nume de sancţiune pragmatica primita de catra legalele staturi ale diferiteloru mele regate si tieri.

Pe necletitulu fundamentu alu unei ordine anumite de succesiune si alunein- partiveritatei si nedeSpartiveritatei diferiteloru parti constitutive adus’a in con- sunantia cu drepturile si libertăţile susu muneteloru regate si tieri, monarchia austriaca de atunci încoace întinsa si inputerita in urmarea unoru traptale de statu si cu popóre din afara, proptita si portata de credinti’a, lealitatea si bravura popóreloru loru, periculele si in-