Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 4. ülés

í* V S

kodva s az által hordozva, győzelmesen leküzdötte.

Házunk és alattvalóink érdekében uralkodói kötelességünk azt hozza magával, hogy az ausztriai birodalom hatalmi állását megőrizzük s annak biztonságára a világos s minden kétértelműség nélkül megállapított jogalapotokban és összetartó közreműködésben fekvő kezességet nyújtsunk. Ezen kezességet csak oly intézmények és jogállapotok nyújthatják teljes mértékben, melyek országaink és tartományaink történelmi jogérzetének, azok fónálló különfeleségének s a közöttük létező oszthatlan és fölbomolhatlan szilárd kapcsolat követelményeinek egyaránt megfelelnek.

Megfontolván, hogy birodalmunkban a közös szerves intézmények és az egyetértő közrehatás elemei, alattvalóinknak a törvény előtti egyenlősége, mindnyájuknak biztosított szabad vallásgyakorlat, állapot- és születéskü- lönbségtől független hivalalképesség, s a mindnyájukat egyaránt illető közös katona- és adókötelezettség, a robot megszüntetése és a közbenső vámvonal eltörlése által öregbedtek és megszilárdultak ;— továbbá tekintetbe véve, hogy az államhatalomnak az európai szárazföld minden országaiban központosítva léte miatt, a legmagasb államfeladatok közös ellátása birodalmunk biztosságára s az egyes országok jólétére nézve mulhatlanul szüksegéssé vált;— az országaink és tartományaink közt korábban létezett különféle- ségek ki-egyenlilése s alattvalóinknak a törvényhozás és közigazgatásbani czélszerüleg szabályozott részvétele végett, a Pragmatica Sanctio alapján és hatalmunk teljességénei fogva, állandó és yisszavonhatlan állami alaptörvényül Önmagunk, valamint zsinórmértékül uralkodásbani törvényes Utódaink elé, következendőket határoztuk és rendeltük:

I. A törvények hozásának, megváltoztatásának és megszüntetésének joga Általunk s Utódaink által, csak a törvényesen egybegyült országgyü- esek, illetőleg a birodalmi tanács kozremunkálása mellett fog gyakorol—

unt getragen oon bet £reue, Eingebung itnb £apferfcit iŞrer 93ölfer, fiegreief) bewältigt.

3m 3nterefíe UnfeveS Kaufes unb Un* ferer Untertanen ifi ed Unfcre Regenten*

Pflicht, bie 2Wa<$tfifííung bér öflemícbí* frfjen aiíonarcbíe ju wahren unb ihrer ©i*

(betett bú öürgfcbaften flar unb un* jweibeutig fefljiebenber OîecŞtâjufîănbe unb einträchtigen 3ufammennnrfenő ju oeríet'hen. Nur felibe Snfiitutionen unb Oîecbtâjnfîânbe, mellbe bem gefcbicbtlicfifn Ne<btöbewuf?tfein, bér befleŞenben 93er» fibiebenbeit Unferer Königreiche unb San* tér unb ben Qlnforberungen ifjreö untbeií* barett unb unzertrennlichen fräftigen 9Ser* banbeá gleichmäßig entfprecben, Fönncn biefe Sűrgfrbaften im tollem N?a§e ge* mábren.

2>n Serürfftibtigung, baß bie (Sie* mente gemeinfamer organífeber Ginricb» tungen unb einträchtigen 3ufarnmeuwir* fenő burcb bie ©íeicbheú Unferer Unter*

(hatten tor bem ©efege, bie QUlctt ter* bürgte freie Oíelígionáübung, bie ton ©tanb unb @eburt unabhängige Síemter* fähigfeit unb bie 2Ulen oblíegenbe ge*l natórie dela stare si nascere, prin decursiunile din afâra le’a calcatu in modu

victóriosu.

*•

In interesulu casei Nóstre si alusu- pusiloru Nosirii, detorinti a Nóstra de Regentu este; a pasira rangulu de putere alu monarchiei auslriace si a dâ securitatei aceleiâ garanţiile unom drepturi respicate si bine întemeiate si ale unei confaptuire armonice. Numai acele institutiuni si drepturi, carii corespundu intocma consciintiei istorice de dreptu, diversitatei ce se áfla in fápta a Regate- loru si tieriloru Nóstre si recerinlieloru legamintei loru nedespartivere si pute- róse, potu se dee acéste garanţii in me- sura deplina.

meinfatne unb gleiche 2Beb» unb ©teuer pfliefitigfeit, burcb bte 93efeitigung ber grohnen unb bte Aufhebung ber 3mifcben* jotl*Stnie in Unferer Nlonarcbie ftcb er* meitert unb gefrâftigt haben; — in (Sr- ttägung ferner, baß bei ber Goncentrirung ber ©taatágewaít in allen Sänbern beâ europäifeben geflíanbeá bie gemeinfame ’43ehanblung ber hötbíien ©taatőaufgabett für bie ©icberheit Unferer Níonartbú unb t>ú 2Bohlfahrt ihrer eíttjeínen Sanber eine uitabmeiőíicbe Nothmenbigfeit gemorben tjF, — h«^« SBir, jur Síuőgíeicbung ber früher jwifcfien Unfern Königreichen unb Säubern beflaubenen ffierfebiebenbeiten uttb behufs einer jtteefmäpig geregelten $heilnabme Unferer Unterthanen an ber ©efebgebung unb ißermaltung auf ©runb* tage ber Pragmatiken ©auction unb Kraft Unferer NiarbtöollfommeuheitNacb* flehenbeá alá ein befiünbígeá unb un* miberruflicbeá ©taatágrunbgefeb ju Unferer eignen, fo auch jur 0îic$tfcbnur Unferer gefehlten Nacbfommen in ber Ne* gierung ju befcbliepen unb $u terorbnen befunben:

I. $>aâ OîecŞt, ©efejje $u geben, ab* ţuânbern unb aufjuheben, mirb ton UttS unb Un)ern Nachfolgern nur unter Niit* mirfung ber gefeţjlicb terfammelten Sanb» tage, bejiehungâmeife béé Dieicbâratheâ, auőgeűbt merben, ju melebem bie Sanb»

Considerandu , cumca elemintele in- stitutiuniloru comune organice si ale unei confaptuiri organice s’au inmultitu si inputeritu prin egalitatea tuturoru supu- siloru Nostrii in faciá legei, prin liberulu esercitiu alu religiei garantatu pentru toti, prin capacitatea la oficie publice neatertorinti’a comuna si egale de inrolaméntu si contributiune ce cade asupr’a tuturoru, prin desfiintiarea iobagiei si delaturarea intreliniei de várna in monarchia Nóstra, considerandu mai departe cumca Iá concentrarea potestatei de statu in tote tierile contienutului Europeanu comun’a per- traptare a celoru mai inalte probleme de statu pentru securitatea monarchiei Nóstre si pentru prosperitatea singurateceloru regate si tieri a ajunsu a fi o trebuintia imperativa, Noi spre a conplaná diferin- tiele, cari existasere mai înainte intre Regatele si tierile Nóstre si cu scopulca supusii Nostrii se iá o parte comasurâta Iá legislatiune si administratiune, pe te- meiulu sandáméi pragmatice si in vigórea deplinei Nóstre potestati, Amu aflatu cu cale a concheiâ si a ordina spre indrep- tariu Nóue si clironomiloru Nostrii legali in domnia, ca lege fundamentale stavera si nerevocavera de statu urmatórele:

I. Dreptulu de a dâ legi si de ale schimba si şterge se vá esercitâ de catra Noi si urmaşii Nostrii numai cu confaptuirea dieteloru adunate după lege, si relative cu senatului imperiale, la care dietele vorn tramite nu-