Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)

1846 / 72. ülés

tóságát az úrbéri tárgyakra nézve merőben megszünteti, a’ 2-k §-bau egy úrbéri táblát álliL fel, mellynek azonban az úrbéri perek igen nagy- részében bíráskodási hatalmat nem ád. lllyeuek mind azon esetek, mely- lyekben a íöldesurak bíráskodási hatalmukkal visszaélvén, aJ bíráskodásuk alá nem tartozó esetekben, vagy a3 rendelt bizonyságok elmellőzé- sével ítélnek, midőn is 3s a3 Xl-k türv. ez. 2. §. szerint 12 forinttól 200-ig terjedő büntetésnek van helye, melly büntetés csupán rendes törvény útján vétethetik fel.

Ha az úrbéri viszonyokat, 's ezekből kifejlő egyenetlenségeket tekintjük, azok rendesen gyakori, még eleven emlékezetben lévő tényeket tárgyaznak , 3s éppen azért elítélésük igen sok nehézséggel nem jár. E3 megjegyzés leginkább áll az úrbéri kihágásokra. Az úrbéres és álladalom érdeke azt kívánja, hogy az illyszerü perek — kerülve a3 perfolyamunkban különben helyt találó hosszadalmas eljárást és feles költségeket — rövid úton és kevés költséggel láttassanak el; az osztó igazsággal ésméltányuyal pedig merőben ellenkező, hogy miután a3 íöldesur az úrbéresen bíráskodási hatalmát a3 legrövidebb úton gyakorolja, 3s rajla a3 legérzékenvebb sérelmeket követheti el, amannak megfenyitése és az úrbéres sértett érdekeiérti elégtétel csak évek hosszú során át eszközöltessék. Ez okokból kiindulva, helyesebb és czélszerübb lett volna a3 íöldesurak hatóságát felyül- rnúló csekélyebb fontosságú kérdések eldöntését a3 megyei tisztviselőkre bízni, az úrbéri táblának pedig nagyobb kört adni; jelesen a5 Xl-k törv. czikk 2. §-ban érdekelt esetek feletti bíráskodásra felhatalmazni. Ha ez úrbéri tábla köre, annyira, mint a3 törvényjavaslat czélozza, inegszorittatik: az ország, miután költséges itélőszéket állított, sem érend czélt abban, hogy az úrbéri kihágások pontos ésrövid eljárás által, mennyire csak lehet, kor- látoltassanak.

Ezek, miket a3 tek. RR. által javait úrbéri intézkedésekre felhozni szükségesnek tartottunk. A3 tárgy legfontosabb részeire vonatkozó okoskodásunk rövid summája a3 következő:

1. Hibás alap, miszerint a3 jelen úri szolgálatok vétettek az úrbéri állományok meghatározásának kulcsául, és nem megfordítva, a3 jelenleg úrbéres kezeken lévőíöldek után határoztattak szabatni az úri szolgálatok ; mi egyedül lehetséges egy olly urbérnél, mellyel felmérés nem kapcsoltatik össze

2. Az úrbéri állományok igen kicsinyre szabattak.

3. Veszélyes, az urbériség fogalmával merőben ellenkező azon határozat, hogy a3 íöldesurak a3 felesleg urbériséget visszavehessék.

Az előrebocsátott elvek után, a3 dolog gyakorlati kifejlésénél a3zavar egyátalában kikerülhetlen, midőn a3 jelen úrbéri állományoknak a’ legkülünbféleképpen kell kiegyenlittetniök. E mellett meg két lehetseg adja elő magát: vagy a3 kir. kormányszék áltál 1820-ban megszabott meny- nyiségnél hagyatnak az állományok, sekkor az urberesnéposztály élelme, 3s az adóalap tetemes csonkulasaval feles urberisegek menendnek a íöldesurak kezére; vagy pedig, részint azért is, hogy ez ne történjék, az úrbéri állományok igen megnöveltetvén, mig egyfelől igy is némelly helyeken nyerne a3 íöldesur, más helyeken nem csak urberiséget nem nyer, hanem a3 telkeknek szolgálatok arányábani kipotlása helyet nem találhatván, az úri szolgálatok fognak tetemes leszállítást szenvedni; mert a fel\t I

HetvenKETTÖDiK ülés, julius 24-kén. 283