Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
hibás kulcs szerint, olly úrbéri állományokat találni, mellyek igazságosok legyenek úgy az úrbéres, mint a" földesurra nézve, s mellyek által a3 iöídesuraknak urbér általi terheltetése egyenlően oszoljon, lehetetlen. Miután a’ felvett kulcs, vagyis a* jelenleg meglevő szolgálatok, nem csak helységek és földesurak, hanem ugyanazon földesur jobbágyai közt is különbözők és aránytalanok. Mindezeket pedig azon általunk javait tervszerint, hogy az 1819-ki öszveirásban foglalt mennyiség helyrepótoltatván, a'bé nem irttakra nézve az, mi 1843-ban úrbéres kezeken volt, tekintessék urbériségnek, — ki lehetett volna kerülni. Ez által az úrbéresek, minden úrbéri földjeik birtokában meghagyatván, minden zavar elkerülletnék, 3s elenyészne azon sok kárt okozó bizonytalanság, melly onnan ered, mivel előre nem tudhatni, mennyire megyen azon felesleg, melly a3javait törvényczikk szerint majorságosilandó lesz. Egyéb észrevételeink az úrbéri törvényczikkek némelly egyes pontjait tárgyazzák, mellyek a3 fennebbieknél kevesebb fontosságúak, mindaz- . által elég fontosok arra, miszerint figyelmünkkel merőben nem mellőzhetők. 284 Hetvenkét tődik ülés, július 24-kén. Miután nem elégedve meg a3 hiányok kimutatásával, azon irányt is, mellyet meggyőződésünk szerint követni kell vala, kijeleltük, úgy hiszszük állításaink gyakorlati alapossága is bőven fel van fejtve. Meg vagyunk győződve, hogy a3 mondottakból minden részrehajlatlan bíráló beláthatja a3 többször említett intézkedések czélellenes és káros voltát. 11a köz a3 meggyőződés, miszerint az álladalom érdekeinek tetemes koczkáz- tatása nélkül, úrbéri viszonyaink jelen állapotukban nem maradhatnak: mennyivel inkább koczkáztalja amannak érdekeit az emlitett viszonyok czélellenes rendezése. Mig ugyanis a3 létező nyomasztó állapot, minden e- gyéb erősség és oltalom híjában is, a3 megszokás óriási hatalmát birja: ad- dig egy íélszegiil intézett és czclcllcocsen végrehajtott újítás az új, a' szokatlan teher egész súlyával nyomja az érdeklettekct. Ezt, minden közállományi intézkedések, minden újítások ezen egyik fő- és alapelvét méltányolta, véleményünk szerint, a3 tek. RR. többsége legkevésbbé. Miután úrbéri viszonyaink idők hosszú során mozdulatlanul hagyatva, a3 hon szükségei és kor kivonatai megett messze elmaradtak miután a3 javítás sürgetőségét az ország maga elismerte, s kimondotta, mikép nem szemelvényes, hanem rendszeres javításra van szükség; miután mindezek nyilván, országoson, az érdeklettek reményét és várakozását felköitőleg határoztattak és tétettek: akkor születnek ezen intézkedések, mellyek legbensőbb meggyőződésünk szerint nem haladást, sőt a régi állapot megtörvényesitését sem, hanem nyilvános halialepést foglalnak magokban; 3s az úrbéri viszonyokat, a3 helyett rogy kitisztálnák, az igazság, méltányosság és világos törvények paizsa alá ie \ eznék, még inkább összezavarják. Ugyanis a3 csekély fontosságú szeleim, es uemellyekben nyújtott anyagi engedmények kárpótolandják-e az ui rerest es közállományt azon veszteségért, melly onnan várakozik reá. ;----;-------—Könnyebbségére vagy .V/^as^a asa^a, hogy ezen elvétel nem most, hanem 7 év múlva fog hf»p-v fői 1 V ,ia,az állományok, mint fennebb említők, részint azért is, a3 s7ol(ráö|Cö ^ ínségek ne maradjanak, igen meg fognak neveltetni, de köv etkp7iöl->a 1 *"' a ,aiV f°^as szerencsétlen eszméje megtartatik , 3s ennek ez Le ben azon helyeken, hol eddig átalánosan nagy és a3 különböző bir-