Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
uraknak kijátszhatni az által is, ha a’ vásár-levélbe nagyobb ősz veget tesznek, mint mennyit valósággal fizettek. AJ törvény az úrbéresek vásárolhatási jogát, minden olly falvakban, hol 00 egész teleknél több nincs, csak egy egész állományra szo- ritja*, 3s miután honunkban a3 nagyobb falvak ritkák, ritka lesz azon esetés, midőn az úrbéres egy teleknél többet vehet; a3 RR. azonban e3 megszorítást azért ítélték szükségesnek, hogy több teleknek egy kézre jutása által az úrbéresek élelemalapja meg ne szoritlassék. Mi okon tarthatták hát czélszerünek e’ szabály alól a3 földesurakat felmenteni, kiknek sokkal több módjok leend számos telkeket vásárolni össze, 3s kiképpen azért, mert nagyobb öszveget vásárolni áll szabadságukban, az egyes telkekért is másoknál többet adhatnak. Meggyőződésünk szerint, az említett törvényezikk természetes eredménye az leend, hogy a3 földesuraknak hatalmas ösztön adatik úrbéreseikkel sanyarúén bánni, 3s nagy mennyiségű úrbéri állományok vásároltatván össze, ez által az úrbéresek élelmének alapja megcsonkul. Mindaddig ugyanis, mig az úrbéres csak urbériségek birhatására lesz feljogosítva, közállomány érdekében van azokat eredeti rendeltetésök mellett hagyni. Mi hát, jelen körülményeink ríiiatt, nem tartjuk czélszerünek a3 földesurakat felhatalmazni arra, hogy tulajdon úrbéreseik állományai haszonvételét megvehessék. A’ IX-k törvényezikk 1. §. 7. pontja azt rendeli, hogy ha az úrbéres állománya haszonvételének eladhatási jogával élni nem kívánván, telkéből el akar költözni, 3s rajta a3 földesurnak követelései lennének, ez esetben építményeit és javitmányait a3 foldesur csak annyiban tartozzék átvenni, mennyit az elköltözött helyébe szállandó úrbéres azokért űzetni hajlandó. Miképpen fog e3 törvény rendeletének elégtétetni akkor, midőn nincs úrbéres, ki a3telekbe kívánna költözni?!... 282 Hétvenkettődik ülés, julius 24 kén. Ugyan az idézett törv. czikk 2. §. azt rendeli, hogyha az úrbéres kiköltöztetése a3 H. K. I. r. 40. czimében foglalt ok miatt történik, ez esetben árverésnek helye nincs, hanem a3 foldesur az úrbéres javitmányait becsű szerint leend kénytelen megfizetni, kivévén azon építményeket, mellyeket a3 jelen évi III. úrbéri törv. ez. 4. §. ingyen adott az úrbéresnek. Hogy ezen átengedés ingyen történt volna, nem áU, midőn az említett törvényezikk azért engedi a3 telki épületeket az úrbéreseknek, hogy azon több helyeken divatozó szokás, miszerint a3 földesurak az úrbéreseknek épületi fát adtak, jövőre megszüntessék. Mi joggal lehet hát az úrbérestől egy tehernek megváltásában átengedett épületeket in- IU011 eí%enn*5 annyival is inkább, mivel honunk több vidékein azon szokás talalt helyet, miszerint a3földesurak, az épületre való fákon kívül, az úrbéresnek az építésnél vagy semmi vagy felette csekély segedelemmel voltak. „ ^ X. törv. ez. 1. §. büntetést szab az úrbéresre, ki az úri szolga atra kellő időben ki nem áll. Miután sem ott, hol az úri szolgálatról 'ai1 ,sf„ J sem e törv. czikkben nincs kimondva, hogy a3 kiállás menyig1ő; adassák előre tudtára az úrbéresnek, ezt itt kimondandónak A[ JU 5 ülönben alkalom adódik a3 földesuraknak, hogy a3 maga ide- J en szó gálatra ki nem rendelt úrbérest igazságtalan büntetésekkel illessék. iárásárö^c^i^T-, l°-rv‘ CZ' az bíróságról, annak tárgyairól és < hatási hatal lorv; CZ' a meS7e^ tisztviselőknek legkisebb birásko hatás, hatalmat nem hagy fenn, *s mintán az 1. $.ban az úri székek
