Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
öszveirásban tizedről említés nincs, de valamikor régibb időkben tized vétetett. Mennyivel terhesebb adózás nemét képezi a3 tized, Js mennyivel inkább kell reá nézve állani azon elvnek, hogy az urbárium szerinti állás az úrbéresre nézve kedvezőbb legyen, annyival inkább elégségesnek tartottuk volna kimondani, hogy tized csak ott vétessék hol jelenleg gyakorlatban van, kivéve azon esetet, ha a3 nem fizetés a3 föl- desurnak bizonyos időre tett, és nyilvánosan tudható elengedése nyomán történt. A3 VUl-k törv. ez. az úrbéreseket állományaik haszonvételének eladására felhatalmazza , megvehetési joggal ruházván fel mindenek előtt az úrbéreseket, ezek után az illető földesurakat és végre a3hon minden polgárait. Bár mennyire terhelőnek lássék is a3 földesurakat elzárni attól, hogy tulajdon úrbéreseik állományainak haszonvételét megvehessek, mind- azáltal honi körülményeink bővebb vizsgálata itt a3 legnagyobb óvatosságot tesz szükségessé. Bizonyoson a3 földesurakat arra, hogy úrbéreseiket telki állományuk haszonvételének eladására reávegyék, semmi annyira ösztönözni nem fogja, mint ha megengedtetik nekik, hogy azokat magokhoz válthassák. E3czélt pedig nem csak az úrbéres irányában gyakorolt igazságtalanság és törvénytelen nyomás, hanem sok esetekben egy kis túlvitt szigor által is elérhetik; mert bár mennyire korlátoltassék a’ jelen úrbéri intézkedések által a3földesurak hatalma: mindaddig, migaz úrbéri viszonyok fennállanak, soha sem leend képes a3 közállomány a’ földesurak visszaéléseit teljesen korlátozni, mellyekre semmi annyi ösztönt nyújtani nem fog, mintha alkalom nyittatik nekik arra, hogy a3 viszonyaiból minden áron menekülni óhajtó úrbéresektől a3 telki állományok haszonvételét megvehessék. Mint már fennebb érintők, honunk némelly terjedelmesebb vidékein, név szerint a3 mezőségen, az úrbéres kevéssé ragaszkodik telki állományához, 3s ugyan itt az állományok haszonvételének megvásárlására ritkán fog úrbéres találkozni; itt hát a3 fóldesurak igen könnyen számos úrbéri telkek birtokába juthatnak. Igaz ugyan, hogy a3 földesurak vételjoga nem kis megszorítást szenved az által, hogy az úrbéresek elsőséggel bírnak, valamint az által is, hogy amazok a3 vétel után újból úgy tekintetnek mint haszonvevők, 3s a3 telket bármikor jelentkező úrbéresnek kibocsátani kötelesek; de e3 terhelő körülményekkel szemben részint a3 dolog természete, részint maga a3 törvényezikk által a3 földesurak olly előnyökkel bírnak, mihez képest a3 concurrentiát az úrbéresekkel legköny- nyebben kiállhatják. Ugyan az, mi talán okul szolgált arra, hogy az úrbéres,csak hogy menekülhessen, állományát földesurának csekély árban eladta, ok leend arra is, hogy más úrbéres a3 telket átvenni vonakodjék, annyival is inkább, mivel tudhatja , mikép ezzel a3 földesurnak kellemetlen dolgot tesz és magát neheztelésének teszi ki. A3 vagyonos fóldesurak a telki állományok iiasznáért sokkal többet szerübben használhatják minek nyilvános bizonys 0 , „ . ra is találkoztak, kik az úrbéres állományokat magokhoz vévén, jövedelmük nem kis gyarapodásával az úrbéres földeket majorsagilag használták, a3 telkeket pedig haszonbérbe adták. Az úrbéresek vásárlási elsőségét mindég leend alkalmuk a íöldes- Jcyyzökönyv ^* HetvenkettÖdik ülés, jniiiis 24-kén. 281 Illatnak minta szegény urneresek, sa/oKdiuu- nás módon, mint ha úrbéres kezekre bocsátják; « miczprinf az eddigi tiltó szabálvok daczá-