Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
eddigelő kevés tagosítások tétettek, előrelátható azonban, hogy azok száma időről időre szaporodni fog, kivált azon esetben, ha az úrbéri törvényczikkek ez országgyűlés alatt meg nem erősittetvén, azoknak életbeléptetésükig hosszasabb idő telik el; felette káros tehát olly szabályt hozni, mclly által azon foldesurak, kik tagositni akarnak, arra hatal- maztatnának fel, hogy úrbéreseiknek csak az 1819—ki üszveirásban ben- foglalt mennyiséget adják ki. Mi valamint egyfelől helytelennek tartanók a’ tagosításokat gátolni, úgy másfelől károsnak ítéljük az úrbéreseket abban akadályozni, hogy netalán rövidséget szenvedett jogaikat teljes mértékben követelhessék. Hetvenkettodik ülés, julius 24-én. 279 A3 boltnyitás szabadsága kétképpen érdekli az úrbérest, egyfelől mint egyenes jövedelemforrás, másfelől mint a3 szabad concurrentia által eszköze annak, hogy fogyasztási czikkeit olcsón kaphassa. A3 javas- lőtt III. törv. ez. 10. §. a3 boltnyitás jogát az úrbéresnek bizonyos taxa mellett engedi meg. Miután úrbéreseink eddigelé, a3 legritkább eseteket kivéve, szabadon éltek e3 joggal: óhajtottuk volna, hogy ez nekik ezután is szabadon vagy legalább honi körülményeinkhez mért csekély taxa mellett metreníred tessék. A3 t. RR. többsége azonban nem csak tete- tnes taxákat tarta szükségesnek, hanem egyszersmind elhatározta, mikep az úrbéres a3 boltnyilási joggal csak személyesen élhetvén, azt senkinek haszonbérbe ne adhassa. E3 szabály nézetünk szerint felette káros. Az úrbéres úgy rendes foglalatossága mint miveltségi fokozatához képesL kalmárságra kevéssé alkalmas. Azon határozat hát, melly az úrbéresnek megtiltja, hogy boltját másnak haszonbérbe ne adhassa, egyfelől őt helyzetével kevéssé összeférő életmód folytatására készteti, másfelől a3 szabad kereskedés káros megszorításával egy jövedelemforrástól igazságtalanul fosztja meg. lia a3 tek. RR. többsége a3 korlátlan boltnyithatási jog miatt bizonyos visszaélésektől félt, ezeket kell vala korlátozni, nem pedig olly törvényt hozni, melly az úrbéresnek szabad kereskedését megsemmisítvén, minden korlát és megszorítás nélkül adja azt a földesurak kezébe. E3 szabály természetes következménye ugyanis az lesz, hogy az úrbéres, hol a3 törvényt kijátszani nem sikerülend, boltot nyitni nem fog; a3 földesurak pedig monopolizálni fogjak e jogot, ellenére az eddigi szokásnak 3s tetemes kárával a’ fogyasztó néposztálynak. A3 IV-k törv. ez. 7. §. azt mondja, hogy a3 robotokat egy hétről más hétre halasztani, vagy restantiákat csinálni a fóldesurnak nem szabad, több kivételek mellett azon esetet is felvévén, ha a robotok %-ét, mellyről e3 törv. ez. a. §. azt rendeli , hogy az őszön és télen által vétessék ki, az úrbéres hosszasabb időkig tartó alkalmatlan és zavaros időjárás miatt nem tehetné meg. Jóllehet e szabály az úrbéresnek könnyebbségét látszik czélozni, mindazáltal véleményünk szerint neki káros. Hogy a3 robot nagyobb része a3 földmivelés több munkát kívánó szakára haíasztassék, megengedhető; de itt is vélekedésünk szerint a t. ez. túl ment, midőn a3 robot egy negyed részére öt hónapot engedett; miután ezt tette, nem is képzelhető, hogy a robot egy negye r szét, melly az egész telkü úrbéresre nézve is tizenhárom vagy legtelyebb huszanhat nap, öt hónap leforgása alatt az úrbéres alkalmas időben le ne tehesse. Helytelen volt hát itt újból kivételt tenni, merte ént meh történhetik, hogy az évi robot az év hét hónapja alatt fog az ur eresre nehezedni, minek felvételében a íöldesurat semmi ^ gátolni uein Miután ugyancsak az említett 5. §. a szántást kivéve, a io oto' e tőztetését olly feltétel alatt, hogy a3 következő héten egyszerű robotozás találjon helyt, megengedi.
