Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
Js majorságbirtokához csatol úrbéri felesleget. Ellenben a3 szűk határu helységek birtokosai, miilyenek fokép székely földön és árvizek mentin igen számosán vágynak, tönkre jutnak az által, hogy a’ megnövelt állományok arányában elegendő, úrbéres kézén lévő föld nem lévén, aJ szolgálat kell hogy nálak szerfelett leszállittassék, 3s meglévő telkeik % vagy '/8 telkekké válnak. A3 törvényhozásnak pedig éppen olly fontos elhivalása ügyelni arra, hogy az urbéresi osztály ne károsittassék, sőt jobb helyzetbe jöjjön mint őrködni a3 fölött, hogy azon veszteség, melly az urbérnek a" földesurakkal szembe múlhatatlan következése, közöttek illő arányban legyen eloszolva, és egy rész is közülök aránytalanul ne terheltessék. Nem azt teszi ezen,az állományok szerfeletti neveltetésétől! aggodalmunk, mintha a’ törv. javallatban határozott mennyiséget elégnek tartanók, mellyeket hogy illő arányban felneveltetni óhajtunk úgy hiszszük, a3 fennebb elmondottakban elég bizonyságát adtuk. I Az \. törv. ez. 1. §. 1. pontjára van még egy észrevételünk, a3 menynyiben ezen határozatban a3 földesúri kezeken lévő tiszta allodiaturákról van szó. Ezt nem csak feleslegesnek, hanem a3 törvényhozás józan elveivel merőben ellenkezőnek tartjuk. Hogy a5 földesurak jelen tiszta birtokában lévő majorságföldek az urbérnek nem tárgyai, hogy ezek nem urbériségek: senki kétségbe nem hozta, igen helytelen és a3 birtok biztosságát inkább sértő mint erősítő cselekvés mód, midőn a3 törvényezikk a3 jelenleg földesúri kezeken lévő majorságbirtokokról rendelkezik. A törvényjavaslat 1. czikkének 2. szakasza az irtványokat az úrbéri állományok pótlásául rendeli, kivévén azokat, mellyek a3 fóldesur világos tilalma ellenére vagy tiltott erdőkben tétettek volna. Erre észrevételünk csak az, miszerint ezen kifejezést tiltott erdő, homályosnak tartjuk, 3s e~helyett világosan ki kellene fejezni, mikép itt olly erdők értetnek, mellyben az úrbéreseknek semmi nemű közös használata (cousus) nem volt. Ha már a törvény homályos szavai által magunkat fél re vezettetni nem akarjuk, 3s az első törv. ez. §. 1. pontjának azon értelmet tulajdonítjuk, mellyet a3 többség jegyzőkönyvben kifejezett határozata szerint tulajdonítanunk kell: a javait törvényezikk által következőleg látjuk a3 határvonalt elvonni azon földbirtok közt, melly a3 földesurakat és úrbéreseket illeti. 276 Hetvenkettődik ülés, julius 24-kén. Röviden az urbériséget alkotják : a) Az 1819-ki öszveirásban foglalt földek; a3 mi ezekből hiányzik, hogy törvényes bíró közbejötté nélkül vétetett el, az úrbéresek lé- ' erj kénytelenek bizonyítani; 3s az öszveirásból kivétetvén a3 tiszta állód iaturák, valamint a3 H. K. 1. r. 40. t. az Apr. III. r. 2. czim. 4. czikk értelmében a3 földesurak kezére jutott urbériségek. n Azon földek, mellyek az úrbéri állományoknak a3 jelen.szolgalatok arányábani kipótlására szükségesek, és maradt^ ^/on földek, mellyek az úrbéri állományok kipótlásából fen-
