Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
275 vagy betelvén a" határozott 7 év (melly halasztó rendszabály az által, hogy olly huzamos időkig függőben tartja a* majorságbirtoknak az urbériségtől vaíó elkülönítését, talán még a3 rögtönös elvételnél is károsabb) a3 felesleg földek bészedésekor csaknem bizonyos rendzavarásnak lesz kútfeje. Hetvenkéttődik ülés, július 24-kén. Nem segít gyökeresen e3 bajon az is, ha az említett törvényczikk azon értelemben vétetik , hogy csak azon majorságbirtok nem tárgya az urbérnek, melly jelenleg földesúri kezeken van , melly szerint a3 jeíenleg úrbéres kezek között lévő majorságbirtok is szolgálhatna pótlásul az állományok kiegészítésére, (a3 mi egyébaránt, mint alább bővebben ki van fejtve, a3 földesurakkal szemben igazságtalan) Csaknem mindenütt az országban a’ tiszta colonicaturából kitelik az említett törvényczikkben határozott állományi mennyiség; és igy a* majorságbirtoknak oda elegyítése semmit sem használ az úrbéresnek, 3s csak arra szolgáltat alkalmat, hogy ezen Összeelegyités után, nem tudván már mi a3 majorság és mi az úrbéri birtok, a3 tiszta urbériségek is majorságosittathassanak. Ha ezen összeelegyités nem történik meg, 3s kimondatik, hogy a5 mi tiszta 3s kétségtelenül bébizonyitható majorság, azt a3 íüldesur visszaveheti; a3 mi ellenben urbé- riség, az teljes mértékben maradjon az úrbéresek kezén: ez egyfelől sokkal igazságosabb, és másfelől az úrbéresekre nézve sokkal üdvösebb, mivel azon majorságbirtokot mellyet ezen terv szerint a3 fóldesurak visszavehetnek, sokszoroson felyülmulja azon felesleg, mellyet a3 II. lörv. czikk 6. §. 4. pontja szerint a3 földesurak a3 tiszta urbériségből majorságosithat- nak. A3 felterjesztendő lorvényczikkbe foglalt rendszabály tehát az úrbéreseknek tetemes kárt okoz 3s úrbéri földjük nagy részétől megfosztván őket, roszabb állapotra juttatja ezen osztályt mint eddig volt, mi czélja urbérnek nem lehet. Mind e3 mellett azonban, hogy ezen rendszabály az úrbéri osztálynak semmit sem használ, sőt annak megmérhetetlen kárt okoz, igazságtalan lenne az 4. törv. ez. i. §. igy magyarázva a3 földesurakra nézve is, mivel igy míg egy része majorságbirtokát tetemes öszveggel gyarapítaná, addig más rész majorságbirtokának is, mellynek mindig kétségtelen birtokosául tartatott, 3s mellyhez az úrbéres semmi igényTt nem formált, egy részét oda vesztené, 3s mi az igazságtalanságot tetézi: a3 bővebb határu helységek birtokosának nevekedne széles birtoka, 3s a3 szűk határok birtokosai vesztenék el egy részét különben is keskeny körre szorított birtokuknak. De lehet még ennek más rósz következése a’ nemesi rendnek egy részére nézve A3 kormánynak ugyanis már csak azért, hogy az adó alapja ne kevesedjék, őrködni kell a3 fölött, hogy az úrbéresek kezén lévő úrbéri birtok ne apadjon; 3s ezen nézpontból, hogy majorságositandó felesleg vagy éppen ne vagy legalább minél kevesebb maradjon: könnyen meges- hetik, hogy az állományi mennyiség felsőbb helyen szerfelett nagyra neveltetik. Ha ezen felnevelésnek következése csak az lenne, hogy minden úrbéri birtok úrbéres kezeken maradjon, ezt igazságosnak látva, semmi szavunk sem volna ellene, éppen az lévén elvünk, hogy egyfelől az úrbéri rendszabályok semmi tiszta és kétségtelenül bébizonyitható majorságbir- tokra ki ne terjesztessenek, másfelől az alól semmi úrbéri föld ki ne vetessék ; de úgy látjuk, hogy ezen úton egyszersmind a'földesúri osztálynak igen nagy része tönkre jut. A3 terjedelmes határok birtokosai ez esetben is jobb helyzetben lesznek, ott most is nagy kiterjedésüek az állományo , kevés a3 szolgálat; azoknak némellyikében ezzel a majorságositó ren szerrel talán még igy is nyer a3 földesur; megmarad az eddigi szolga at.
