Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
274 Hogy a' föld becse honunkban különböző, 3s ez okon különböző állományok megállitandók, elismerjük; a3 nélkül azonban, hogy elfogadhatnék , mikép bárhol is négy öt hold első osztályzatú föld egész állományt alkothatna. A3 kormányszék midőn az 181 U-ki szabályozáskor e' kis állományokat megállította, azon szempontból látszék kiindulni, miszerint ama vidékeken íöldmivelésen kívül az úrbéresnek más élelem módja is van; ez ok befolyással lehete az állományok megállítására, a3 mennyiben az említett vidékeken a3 népesség tömöttebb, a3 föld becse nagyobb; okul szolgálhat tovább arra, hogy inkább fél és kisebb telkek alakíttassanak; de azért, hogy valahol az úrbéresnek más élelem módja is van, olly állományok után, mellyek feleknek sem nagyok, egész szolgálatot róni, igazságtalan és helytelen ; ez esetben ugyanis nem állománya hanem mes* térségé vagy a3 földmivelésen kívüli más élelem módjától adózik az úrbéres földesurának, kinek e3 részben semmi javalmával nem élt; de sőt minél inkább reá van szorulva az úrbéres hogy a3 telkek csekélysége miatt fentartását a3 földmivelésen kívüli egyéb módokon keresse: annál helytelenebb őt attól, állományával arányban nem álló úri tartozások által elvonni. Az 1. lörv. ez. 1. §. 1. pont bevezetése igy szól: Pro basi colonica- turarum stabilitur conscriptio urbarialis, anno 48I9/20 altissimo jussu peracta, cathegoriae tamen colonicaturarum allodiaturae, quae actu prae manibus domini terrestris sunt vel sub indubitato et distincto usu eiusdem prae- exstiterunt, haud accensentur. Ezt a3többség úgy értelmezte, hogy urbér tárgya nem lehetvén egyátalában semmi majorságbirtok, féljogosittatnak a3 földesurak arra, hogy úrbéres kezeken lévő majorságbirtokáikat vissza- vehessék, a3 mint ez mind az akkori vitatkozásokból, mind abból kitetszik, hogy e3 helyett: „ad cathegoriam colonicaturarum (amen allodiaturae in genere, prae manibus licet colonorum existentes—•— —. haud accensentur“ melly a' jegyzőkönyvi határozat szóról szórai fordítása, a3 fen- nebbi szerkezet csak mint stylaris változtatás úgy ajánltatott és fogadtatott el. ' A3 régibb szerkezet sokkal tisztábban kifejezte a3 többség nézetét, 3s a3 mostaninak kétértelműsége — nemiévén abban tisztán kimondva, hogy mi történjék azon majorságbirtokkal, melly jelenleg úrbéres kezeken van — könnyen oda vezethetné a kormányt, hogy ezen czikket, azon értelemben, hogy csak azon majorságbirtok nem tárgya az úrbéri rendelkezéseknek, melly jelenleg földesúri kezeken létez, megerősítse, gondolván, hogy e3 szerint az úrbéres osztály a majorságbirtokbóli részesedés által nyer; mi aztán súrlódásokat okozna a végrehajtásnál a3 kormány, földesur és úrbéres között. Egyébiránt bármellyik értelemben vétessék is e3 czikk, könnyen meg lehet mutatni, hogy az, kapcsolatban az urbériség iránti többi rendelkezésekkel, a legczélszerüLlenebb következéseket vonja maga után. Hetvenkettődig ülés, julius 24-kén. Lassúk előbb az említett czikket azon értelmezéssel, hogy urbér tárgya a jelenleg urberes osztály kezén lévő majorságbirtok nem lehet. a összehasonlítjuk azon úrbéri mennyiséget, melly jelenleg az úrbéres oszta y kezei között van;az állományoknak a3 Il-k törv. ez. 4. §-ban meg- atarozott mennyiségével: úgy találjuk, hogy az ország nagyobb részében igen so , a tí. §. 1. pontja szerinti majorságositandó felesleg fog fenmarad- nx, es ig}- az úrbéres osztály teméntelen földtől fog megfosztatni, 3s sok- i3 ívesebb földből lesz kénytelen ezután megélni, mint a3mennyiből ed- .1§-e Z f. , következő birlokzavarásnak végeredményét senki sem u ja e ore kiszámítani, de hogy a3 hazára szomorú következéseket vonand ma°a u an* az etséget nem szenved. Különösen az urbér behozatalakor
