Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 6. ülés
24 Véer Farkas Kovács Dániel Nagy Elek S c h m i d t K o n r á d 21-or. Elnök o nagyméltósága a' közelebbi ülés tárgyául kitűzi az első királyi előterjesztést, t. i. az udvari cancellárságra való választást, de a KK. és RR. a3 Compilata Constitutio 5. r. 48. edict, és a3 dolog természetével megegyezőleg, szükségesnek látván, hogv legelőbb is magukat számba vegyék: meghatározták, hogy a3 lajstromot vegyék tanácskozás alá; mihez képest elnök ő nagyméltósága a3 holnaputáni ülésre a3 lajstrom tárgyát tűzvén ki, az ülés eloszlott. ti aToî>ik ülés, September 1G1 100 158 120 szózatokkal. 1 y-kén. HATODIK ÜLÉS; September 17-én, az előbbi rendes elnökség alatt. 22) A’ jegyzőkönyv megáll, és Zaránd ’s Közép-Szolnok vármegyék követei nyilatkozataik a’ Partium tárgyában. 23) 24) A’ lajstrom iránti határozat és beszédei a’ szebenszéki követeknek, ’s óvása Doboka megyei követ l.észai Lőrincinek. 24) Más ülésre tanácskozási tárgy tűzetik ki. 22-er. A3 közelebbi ülésen folyt tárgyakról szerkesztett jegyzőkönyv felöl vastati k , és Megállitta tik. Mellynek megállitatása után ns. Zaránd vármegyei egyik követ,Kozma Dénezs következő nyilatkozatát kívánta jegyzőkönyvbe igtattatni: Tekintetes Karok és Rendek! Az első országos ülésben, a’ követi megbízó levelek beadása alkalmával kijelentett fennhagyásomnál fogva, azon nyilatkozatot, mellyel akkor, a’ miatt, hogy az országgyűlése még megnyitva nem volt, 's a’ tanácskozásokat megeredetteknek tekinteni nem lehetett, meg nem tehettem, utasításomból folyó kötelességem szerint tovább nem halaszthatván, bátoi \ agyok most a tekintetes KK. és RR. eleibe terjeszteni. Tekintetes KK. és RR.! A' részek 's illetőleg nemes Zarándmegyének magyaror- szághozi visszacsatoltatását megrendelő 183 2/6-ik évi 21-ik t. czikk keletkezése óta küldőim alkalomként minden utat és eszközt megkísértettek, mellyel az érintett t. czikk fo- ganitását s az annyira nyommasztő, kétes és fonák helyzet megszüntetésével, az 1745-n történt kétfelé szakitás által annyira megcsonkított megyéjüknek hajdani erőteljes állásába ' isszaléptetését megközelíteni vélték; e’ kitűzött czél sikeritése tekintetéből, midőn a' visz- szakebeleztetést tárgyazó t. czikk az 1837/g-ik évi erdélyi országgyűlésen legelőször tárgyaltatott, ’s ellenébe a' t. KK. és RR. részéről ő felségéhez felírás tétetett, megyém követei által innepélyesen kijelentette, ’s országgyűlési jegyzőkönyvbe is igtaltatta a' Ma-