Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 6. ülés
gyarországhozi visszaadattatása iránti kivánatát; elősorolta a’ feltételeket, mellyekuek teljesültével óhajtja csak a' visszakebeleztetést; felfejtette mind azon diplomaticai és political magán okokat, mellyek azt megyémmel ohajtatják; kiemelte azon nem leggyöngédebb bánásmódot, melly Erdélyhez adattatása után, ettől egyszer is másszor is részibe jutott; a" mint mind ezek az ÍH3:/8-ik évi országgyűlés jegyzőkönyvében beiktatvák; 's mind e- zekkel be kívánta bizonyítani, hogy kijelentett vágya nem túlzott, nem helytelen. Később, midőn az 1839-ik évi pozsoni országgyűlésre ő felsége k. k. leirata által meghivatott, küldöttei által ottan híven megjelent, mert erős bizodalommal volt , hogy a’ tettleges visz- szakebeleztetés kérdése ottan lényegesen tárgyaltatván , ebbe befolynia legszigorúbb kötelessége leend, küldöttjeinek minden esetre olly megszorító utasítást adván, hogy ezen kérdésen kivül semmi más tárgyhoz hozzá ne szóljanak ; azonban reménye hiúsulván , ’s az érintett országgyűlés után is megyémnek sorsa mindig csak határozatlan állásban maradván, az 1841 -ik évi erdélyi országgyűlésre is követeket bocsátott ki, ’s ezek által oi- szágos jegyzőkönyvbe iktatott innepélyes óvás képpen elhalározottan kinyilatkoztatta , hogy mig kétes és bizonytalan sorsa el nem döntetik, sem az erdélyi, sem a’ magyarországi gyűlésre követeket többé nem küldend, ’s azon nyilatkozata mellett híven meg is maradt, a’ midőn az 1843—ik évi magyarországi hongyülésre — bár oda k. k. parancsolat állal hivatott meg — követeket nem küldött, a’ minek az a’ kedvetlen következménye lett, hogy ellene a‘ meg nem jelenésért a’ magyarországi kir. táblán törvényczikkelyes kereset indíttatott , ’s az ennek rendin keletkezett Ítéletek elégtételbe vételére az onnan kibocsátott végrehajtó ’s foglaló bíróság 1844-ik évbe kiszállva, a’ végrehajtást és bírói foglalást iuté- tézetbe is kívánta venni. Mind ezen lépéseket azonban küldőim mindenkor azon főszempontból tették, mivel az annyira nyommasztó, bizonytalan és precarius állásból minden áron menekülni kívántak, de lényeikben minden időben a’ legnagyobb kimélettel viseltettek azon viszony iránt, ir.elly- ben Erdélyivel huzamosabb idők lefolyása alatt állottak; a’ mit eléggé tanúsítottak azzal, hogy valahányszor a’ részek visszacsatoltatása kérdése országgyűléseken előfordult, min- denekfelett egész Erdélynek magyarországgali egyesülései sürgették, a’ részeknek vissza- kebeleztetését pedig csak az általános egyesülésnek nem sikerülése esetében, ’s ekkor is csak bizonyos feltételek alatt szorgalmazták; tanúsították azzal, hogy az 1839-dik évi pozsoni országgyűlésre kibocsátott követeiknek az előbb felhozottak szerint megszorító utasítást adtak, ’sl841-b. az erdélyi országgyűlésre ismét követeket küldöttek; utóbb pedig u. m. 1843-b. a’ magyarhoni országgyűlésen meg nem jelentek , az a’ miatti perbeidéz- tetésök alkalmával a’ perhez hozzá nem szólották, ’s az ellenük kiszállított végrehajtó bíróság munkálkodását is, egyedül magukra hagyatva, erőszakos cllentállással meggátolták; magukra hagyatva, mondom, mert sem Erdélynek kormánya, mellynek állományi érdekében áll a’ reszek elszakadását minden tőle kitelhető eszközökkel akadályozni, sem annak jogaira felügyelő kir. és közügyek főigazgatója az intézetbe vett végrehajtás meggát- lására lépéseket maga részéről nem tett. Az e’ szerint elősoroltak nyomán, bár küldőimnek azl841-ik évi országgyűlés kezdetén innepélyesen kijelentett, és országos jegyzőkönyvbe iktatott ovásos nyilatkozata iránti hű ragaszkodás , és a’ következetlenség bűnébe eséstőli rettegés méltán azt javallatták volna, hogy követeket e’ jelen országgyűlésre ne küldjenek, mégis, minthogy a körülmények sürgetösége megkívánja, ’s minthogy mind ez ideig magokat Erdélyhez tartozóknak tekintik, azon Erdélyhez , mellyel hosszabb idők során keresztül jó és bal szerencsében egyesítve valónak, mellyel együtt küzdtek szabadságukért, együtt élvezték küzdésük gyümölcseit, ’s mellyel társak voltak szenvedéseiben, midőn felelte az idő súlya megnehezedett; ’s minthogy továbbá a’ tettleges visszacsatoltatásnak annyira terjedt elhalasztásáért, s ebből folyó bizonytalanság miatt, annak ki tudja mikor megtörténtéig, az őket addig kötelező üdvös törvények és institutiok behozatalába gyakorolható befolyástól magokat elzáratni Jegyzőkönyv ^ Hatodik iii.és, September lj-kén. 25
