Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)
1841-1842 / 121. ülés
Sz  Z H Ii O > EG Y E D I K ü L hí S. I)CC. 21-dikéll S47 a’végzésekben, a’ mik a’ nemességnek terhire, és lealázására vannak, — igenis, igazság volna, de még sem azt jovallom, mert nem mindenkor csak a’ száraz igazsághoz kell ragaszkodni, hanem a’ szeretetre is kell hallgatni. — Én azt remélem, hogy a’ ns vármegyéknek, és székely-székeknek nemessége helybenhagyja az ilyen ajánlásokat, mert tudja becsülni a’ mívelbdésnek és paliérozódásnak előmenetelét, tudja becsülni azokat a’ szép lelkű urakat, a’ kik a’ múzeumba helyzendő ajándékokat, a’ haza’ oltárára áldozatul hozták; és tudja becsülni az erdélyi első magyarvárost is, — tudja mais kívánni annak díszesűlését, mert a’ nemesség tud nemesen érezni, — és gondolkozni. Nem azt mondom tehát, hogy ne legyünk készek az előttünk álló végczélok- ra — szép ajánlásokat tenni, ’s magunkat megróni, és rovattatni: hanem hogy vigyázzunk a’ mértékre, ’s ne tegyünk akkora áldozatokat, hogy egyébre semmi se maradjon, — ne terheljük meg magunkat erő felett, — mert vajmi kevesen vannak azok, még a’ fő Renden is, a’ kik, állapotukhoz képpest, szükségfeletti jövedelmekkel dicsekedhetnek! —• Abba foglalom tehát vélekedésemet — 1-ör.) Hogy van az országnak telke, és háza ebben a’ városban; ne kültsünk új teleknek, ’s ríj épületnek vásárlására, hanem mivel az országháza nincs bévégez- ve, nyujtassuk ki annak készületlen szárnyát a’ Farkasutcza’ széliben — a’ Tordaut- czára nyúló szegletig, építtessük meg ezt akkora szélességre és magosságra, a’ mekkorára kezdett volt épülni. — Annak az épületnek megkészitendő szárnyában, építtessünk az országgyűlésének tartására egy díszes teremet, hozzá megkívántaid egyéb alkalmatosságokkal együtt; erre fordítsuk főképpen az insurrectional fundusból, és azon országházának megvételére tett adakozásból megmaradott restantiát. Ugyanazon kinyújtandó szárnyában az épületnek — az országos múzeum is elfér, bővebben—- mint a’ Bánffyháznál elférne. Illő is, hogy az ország’ múzeuma, az országházában legyen helyeztetve; — ez az építtetés aligha többe kerül 100,000 forintnál, — és ezt is két esztendőre oszthatjuk fel, hogy annál könnyebben béfizethessék ; és így 1843-ban megépül fele, 1844-ben a’ másik fele. — így két esztendő alatt — azon szárnya az épületnek — elkészül; úgy, hogy a’ harmadikban országgyűlését lehessen a’ teremben tartani, és a’ múzeumot is illendóleg belébe!) heztetni. — A’ Bánffypalota erdélyi múzeumnak igen nagy. — Elhiszem, hogy a’méltóságos gróf Bánffy-urak, azoknak örömmel kedveskednének, a’ kik végbevinnék, hogy az a’ telek és építmény, 70 ezer conventios forinton megvásároltassák — a’ nemesség’ erszényire; de miért új épületet venni, és új telket, mikor elég nagy telkünk van, — de az épületünk csonka, és kiegészítést kíván. Már szólok a’ nemzeti játékszínről. Azt a’ játékszint az ország építtette, és a’ liozzákívántató felkelhetókkel ki is állította volt egyszer, de nem fordittatott reá elég gondoskodás. — Azt, a’ méltóságos centrális biztosság’ jovallata szerint, részszerint megépitni, részszerint a’ szükségesekkel újra kiállítói, sót arról is gondoskodni, hogy az ország, azon nemzeti játékszínnek kívánt hasznát vehesse, — hogy legyen miből azt időnként conserválni, és actorokat, ’s actrixeket, erdélyi szegény sorsú ifjakból, szegődség szerint fogadni, azokat a’ bécsi theatrum mellett taníttatni, — mindezek, a’ hazához illendő és méltó gondoskodások; de a’ mi azon nemzeti játékszínre fordítandó költséget illeti: e’részben tegyük nyilvánossá, felséges jó fejedehnünkhez és urunkhoz viseltető alázatos bizodalmunkat, ’s keressük meg ő felségét alázatos folyamodásunkkal, hogy méltóz- tassék e’ részben, a’ mi jó szándékunkat kegyelmesen elősegitni; és mivel ő felsége előtt kétségkívül tudva van, hogy a’ sóaknák hajdan az erdélyi földesurak tulajdonai voltak, és azoknak nyitását és bírhatását, az ország, vagy is az akkori földesül 7 *