Beszédtár Záratékul az 1841 második országgyülési Jegyzőkönyvhöz, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1842)
2. kötet - 1841-1842 / 39. ülés
harminczkilenezedik országos ülés 107 kettő vala ki értette, hogy a‘ kiilönhuzó hidegség, csak liidegséget szül, ’s szívesség, s jóakarat sehol olly könmíí bementet fogékonyságot 's viszonzást mint a' magyarnál nem lel; csak kettő volt ki átlátta, hogy a’ szász nemzetnek tulkivánattal melly idegenséget szól nem, hanem igazságos elisméréssel s érdekek egyesítésével tehet csak szolgálatot; ki megfontolta, hogy a’ szásznak mag) ar szívességre van annyi, tán több szüksége, mint a‘ magyarnak a’szász elórenézésre, és meggondolta, hogy a’ szász nemzetnek, nincs jövendője külön fogva, s igy nincsen hazája, hanem az az, mellyet „Magyar-honnak'1 hívnak, ’s melly szász- vagy németországgá is már egyáltalában nem válhatik; kettő volt mondom ki fölebb becsülte a’szász nemzet, mint a’ szász bureaucratia érdekét.''s azt nehéz helyhezetében is ki merte jelenteni, s imé ezek visszahivattak! S már én az igazsághoz tartozó kötelességemnek ismérem ezennel kijelenteni, hogy én ezt nem a’nemzet, hanem a’ bureaucratia bo- szús tettének tekintem,— azon kívánságom nyilvánításával: adjon isten a’szász nemzetnek sok illy követeket, s kísérje tisztelet, s méltánylás hátravonuló lépteiket, megelégedés híven teljesített kötelesség öntudata otthoni óráikat, s azon szép jövendőre való kinézés, hogy jön idő midőn a’ szász nemzet ki fogja mondani, hogy mindazok miket a' bureaucratia 1804-től fogva az ó neve alatt elkövetett, nem az ő tettei; s áldani fogja azok neveit, kik annak, hogy a’ nemzet érdekét a’ bureaucratiánál fölebb becsülik, legelőször adták jeleit; s eljenek! — (helyes! éljen!) G. Teleki Domokos (kir. hivatalos). Midőn először ezen fontos tárgyban felszólaltam, szavamat mérséklés, ’s méltányosság vezérletté; indítványomnak helyességét leginkább látom a' mai napon igazolva, a’ midőn a gyengébbet az erősebb mérséklésben felülmúlta, és vájjon nem igy volt-e ez helyes és ezéi- szerü. — Engem ugyan egyszer is, ’s annyival inkább illy szent ügyben mint a jelen néhány személyek sót még egy nemzetnek kihívása is azon higgad ságból, mellyet e’ tárgyban kívánok követni kivenni nem fog. — Úgy hiszem hogy ezen nézetek kívánják miszerint e' tárgyat már valahára bevégezzük, ’s bevégzésében is ön- mérséklésünknek, "s egy testvér nemzet érdekei méltánylásának nyilvános jelét adjuk.— Ezen tekintetnél fogva megegyezem alsó-Fehér megye követének azon kívánságában, miszerint az ellenvéleményt köziratra ki nem vévén, az iránt véleményünket most mindjárt adjuk meg. — A’ szász nemzetnek kívánságát alkotmány, törvény, és czélellenesnek tartom azon kiterjedésben, mellyben azt az itt felolvasott külön-véleményben látom Alkotmány ellenes, midőn e’ hazában egy olly nyelvet, melly eddig még diplomaticai fokon nem állott arra emeltetni kíván, tiszta lévén hogy egy nemzet kebelében két nyelv diplomaticai lábon nem állhat, és melly nemzet egy illy pályát épet» két élő-nyelvvel kisértene meg, önsirját ásná. Hogy áll már a’ szász nemzet azon állítása miszerint akkor midőn a magyar nyelv tétetik diplomaticai pályára, midőn a’ magyar nyelvnek köre szélesite- tik, akkor vele a‘ német nyelv is párhuzamosan állíttassák azon pályára. — Azt kérdem, hogy a’ magyar nyelv most lett-e nemzeti nyelvünk, azt kérdem, hogy e’ tekintetben a* német nyelv bár mi oldalról is versenyt futhat-e azzal vagy sem? magyar nyelvünk mellett szól nemzetiségünk, magyar nyelvünknek diplomaticai állását mutatják törvénykönyveink. A’ magyar nyelv mellett áll az 1791. 31-ik törv. czikk, azt kérdem tehát már akkor, midőn az illy állásban levő magyar nyelv mellé akarja a’ szász nemzet a’ német nyelvet állítani, vájjon igazságot követel e ? A magyar nyelv nem most tétetik e’ hazában diplomaticai nyelvvé, a’ m »gyár nyelv igazságtalanul törvénytelenül a’ nemzetnek önhanyagságát leginkább vádolva taszittatott le diplomaticai polczáról, mellyen a’ német nyelv soha sem állott, (zajos tetszés). A’ magyar nyelv mellett szólnak egész törvénykönyvünk, a magyar nyelvet biztosítja az 1791. 3J. tövényezikk — mutasson fel a‘ szász nemzet törvényeinkben csak egy német hangot, idézzen fel csak egy szót, melly valaha a 42*
