Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 138. ülés

SZÁZHAR MINCZNYOLCZADIK ÜLÉS. Martius’ 13-án.

mélyei? , nem történhetik másként, mintha a' vallás szerint legtöbb szózatot nyert kettő melle, még egy, ki azon kettő után egyátaljában legtöbb szózattal bir , tetetik a’ hármasba, — ’s e’ szerint valamelyik vallásból kettő küldetik fel, a’ hol pedig hivatalra alkalmasok csak egy vallás íeleke- zetüek vannak, mind a' három felküldendőnek ugyan azon vallásának kell lenni; kérettessék alázatoson ő Felsége, hogy az ilyenek közül méltoztasson mindenkor a maga vallás Je- lekezete között legtöbb szózatot nyert személyt erősíteni meg kegyelmesen; mivel külömben a’Nemzetek ősi választási jóga melynek fenntartása, mind a’ Leopoldi Kötés’ 8-ik pontjában, mind az 1791-li 12-ik törv. czikben biztositva van , megszűnne , ’s nem maradna azoknak kitűzésnél egyébb hatoságúk, kérettessék ő Felsége hasanlolag, kinevezéseiben egyátaljában a’ vallások jóg egyenlőségének , a’ törvényhatóságok e’ részbeli, kivánságainak tekintetbe véte- liveli kegyelmesen megtartására , a’ mi csak úgy lehettsé- ges törvényeink igaz értelmivel egyezően , ha az Appr. II. 1. sz. 5. ez. 6. p. és a’ Leopoldi Kötés’ 5-ik pontja szerint, valamint senki elő nem mozdittatik, úgy senki hátra nem tétetik, csupán vallása tekintetéből.

A' Tiszt újítást illetőleg végre, nem tehetjük, hogy alázatoson ki ne jelentsük, miként mi, az erről rendelkező egyedüli törvényeinktől, az Appr. III. 42. és 43. szakasz- szaitól elállani, avagy csak azért is félelmesnek találnok, mivel úgy Tisztújitási ősi jogunkra nézve , egyátaljában törvény nélkül maradnánk; ’s pedig bizonyoson ha azon törvények tartalmának egy része erő nélkülinek állittatik a’ nélkül, hogy eltörölve volna, nem több erejű lehet annak többi része, elleniben ha áll teljes erejében, a’ mint mi — ellene szolgáló árticulust nem tudván, hiszszük, és meggyőződve vagyunk, úgy lehetetlen hogy a’ tárnokokra, és Jegyzőkre nézve is (mert ezeknek Tisztújjitások hozatik különösőbben kérdés alá) éppen azon kötelezéssel ne bírjon, melyei a* többi All-Tisztekre nézve, holott a’ tárnokok, és Jegyzők felől a’ 43-ik Titulus* 2-ik czikkelyében éppen kinevezőleg íratik, hogy: „annuatim tartozzanak búcsúzni“; melynek gyakorlatát annál kevesebbé véljük ő Felsége által is kétségbe hozhatónak, mivel azon kívül, hogy a’ felhozott Approbatabéli törvények a’ Leopoldali Kötéslevél 3. és 8-ik pontjaiban megerősítve vannak, és semmi azon inneni törvény által legkevesebbé sem módosíttattak, az előbb említett 1752-li Julius’ 22-ik és 1754-li Junius’ 14-ki K. Leiratokban is biztositva vannak a’ Rendek a* felől, hogy választási, és Tisztújjitási szabadságokban addig divatozott törvényes szokások szerint fognak megtartatni.

A' Ns Szász Nemzetnek is nevezetes megterheltetése van Tisztválasztási törvényes szabadsága körül, mely az egész haza képviselőségét igen közelről érdekli, a’ mennyiben a’ Constatusok közül, ha egyiknek köz tanácskozási, és vá- losztási ősi intézvénnyei elenyésztetnek, ’s helyekbe Bu- reaucratiai formák állíttatnak, ez az egész alkotmány szer-