Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 138. ülés
szovaiban : „inhaeremus............ut officialium articulo 8-vo Diplomatis Leopoldini specificatorum confirmatio ............... a nobis petatur,“ csak a’ 8-ik pontban megnevezett hivatalokra választottak’ megerősítésre küldését kivánta gyakorlatba hozni. ’S noha ezen felküldések későbbre, felsőbb parancsolatok’ következéséül, a’ Leopoldali Kötésiévé!’ most említett pontjában nem foglalt hivatalokra is kiterjesztettek, sött a’ választottak közüli felküldésben is, holott az 1791-li 12-ik czikk nyilván csak mind öszve háromnak a* választottak közüli felterjesztésit rendeli, azon viszszaélés hozatott bé, hogy a’ kitüzettek (candidatus) mind felküldettek, mely szerint a’ kitűzés, és megerősítés között, véghez ment választási tett, minden fontosság, sőt szükség nélkülivé vált, a’ mint felterjesztett kitüzöttek közül tetszése szerint választván, a* kinevezéseket a’ Felség’ nevében gyakorlott Cancellária, ’s a’ Székelyek között is, a’ választás minden vallásból háromnak felküldése által csupa kitűzéssé változtattatott, de mivel mind ezen viszsza élések által, melyek közé számláljuk azon felsőbb rendelés nyoinánni megszorítást is , melynélfogva némely hivatalok, az évenkénti tisztujitás alól (melyet az Appr. III. 42. és 43. minden kivétel nélkül minden all tisztekre nézve rendel) kivétettek, a’ törvények tiszta értelme, melyekhez mi álhatatoson ragaszkodni kívánunk, meggyengitve nem lehet: — kérettessék a’ legméljebb alázatossággal ő Felsége, méltoztasson a' Leopoldali Kötéslevél szerénti törvényes állásába jogunkot e’ részben is , Felséges II. Leo- poldnak már szinte i század előtt tett kegyes Ígéretéhez képest, annyival is inkább viszsza tenni, mivel a’megerősítéseknek a5 Leopoldali Kötéslevél 8-ik pontjában megnevezett hivatalokon kivül terjesztésével megszaporodott munka, és alkalmatlanság, ezen fejedelmi jognak (melyet régebben ő Felsége elei tulajdon magok gyakoroltak) a’ Cancellaria hatósága alá kerülését vonta maga mán, melyet mi törvényesnek nem esmerhettvén, hogy azoknak, kik a’ Leopoldali Kötéslevél’ 8-ik pontja nyomán felküldendők , megerősitési jogával a’ Felség maga szentséges személlyében méltoztasson élni, az aránt alázatoson esedezünk, valamint az iránt is, hogy a' megerősítésre küldés neterjesztessék több személyekre, mint a’ mennyinek felküldésit az 1791 -li 12-ik ez. ezen szókban rendeli: „ad singula officia .... tria individua, ex receptis Religionibus pluralitate votorum electa Suae Majestati Ssmae repraesentabunt,“ mely is hogy nem teheti azt, miként minden vallásból 3. 3. küldödjék fel, elég nyilvános ezen szókból: „pluralitate votorum electa,“ mert 3. személyből (a* mennyi t. i. a Vármegyéken vallásonként kitüzetni szokott) nem lehet votorum pluralitate electus ugvan, csak 3. s tehát mind, mely törvénynek szó szerénti tiszta értelméhez, mind addig, mig más törvényünk nem lesz helyette, ragaszkodni kéntelenek vagyunk; s hogy a’ Felség is ugyan ezen felhozott 12-ik czikkelyt minden változtatás nélkül kivánja megtartatni, azt kivánságunkal, mely al590 SZÁZH AR M IN CZN YOLC Z A DIK ÜLÉS, Mártius’ 13-án
