Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 138. ülés

SZÁZHARMINTZNYOLCZADIK ÜLÉS. Mártius’ 13-án.

éppen oly értelembe vettek az 1792-li 12-ik Országos Ülés’ jegyzeteiből megtetszőleg , a’ minőt kihagyott kifejezéseiknek tulajdonítottak, ’s másban a’ legilletlenebb gyanako- dás nélkül nem is vehettek, midőn a’ Felség azt, hogy ezen szókon ne azt értené , a’ mit a’ Rendek törvény javallatokban oly tisztán kifejeztek, ki nem nyilatkoztatta; magok a’ szók pedig olyanok , melyeken nem egyebet lehetett érteni , mint a’ mit a' Rendek felterjesztésekben tisztán kijelentettek , ’s valósággal ha néhai Felséges U- runknak gondolatában lett volna , helyettezési jógot tartani fenn magának, ahoz az egyenességnek általa mindég követett szabálya szerint, nem két értelmüség, ’s elmagya- rázás, hanem nyilvános nyilatkozat’ utján kivánt volna jutni : melyet minthogy a’ Rendek' felterjesztésére nem csak nem tett , sőt azon törvényjovallatbéli módosítást merőben, ha a’ felterjesztés értelmében vehető szókkal confir- málta, annak kell ennek értelmének lenni, a' mit a Rendek kifejeztek, 's a Felség halgatolag elfogadott.

Nem lehet mind ezeknél fogva a’ helyettezest törvény ellenes gyakorlatnak nem tartanunk, annyival is inkább, mivel a’ Comp. III. 5. szerint, senki hivatalt a'nélkül, hogy az Ország', és Fejedelem’ hűségére megeskünnék , nem viselhet; a' Tanáts’ tagjai pedig ugyan csak a’ Comp. II. I. Sz. 4. Cz. Iá. pontja’ nyomán ezt az Ország - Gyűlése előtt tartoznak letenni, s ha nem lehet egy törvényhatósági Tábla Birot törvényesnek nézni, mig azon testület előtt, mely válosztatta, esküt nem tett le, mennyivel több ok van ezt, oly fontos hatoságú fő Tisztektől megkívánni?

Nem lehet végre azért is, mivel a’ helyettezés gyakorlata lehettségessé tészi azon liberae electionis jusnak , mely az 1791-li 20-ik törvény czik' kezdő szóvai szerint a’ Leopol- dali Kötéslevél’ nyomán illeti a’ Rendeket, ingataggá válását, ’s a’ tanátsban eshető ürességeknek a’ Comp. II. 1. 4. Cz. 15. pontja szerint minden esztendőben helyre állatását, az Ország-Gyűlések’ nem tartására modot nyújtván, a’Rendek’ kezéből kivészi, mely szerint mint két nevezetes alap jognak, t. i. az Ország Gyűlés’ tartásának, ’s a’ választásnak csonkítására szolgáló, ’s igy a’ haza alkotmánnyát, melynek épségbeni fenntartása az 1791-li 6-ik czikbe biztosíttatott, felforgatással fenyegető intézvény: hogy en- nekutánna többé ne gyakoroltassék, az iránt ő Felséginek könyörögni annyival múlhatatlanabb, mivel az, ki országos hivatalt helyettezés’ utján vállolna fel, az Unionis Juramentum által biztositott törvények ellen cselekednék. — A’ magyar megyék’ Administratorai nem csak a* Marchalis Székek actussára nézve neveztethetnek ki a’ Kir. Kormányozó által, hanem az Administrationak vitelére nézve az 1791-li 12-ik törv. czik értelmébe, a’ rendes fő Ispányi, és fő Kapitányi hivatalt törvényesen folytathatják ugyan , azomban mivel az Appr. II. R. 1. T. 7. art. lévő 14-ik conditio, és a Comp. IL R. 1. T. 1. art ban lévő lG-ik conditio azt rendelik, hogy a' fő Tisztek' hivatala hoszszas vacan- tiába ne maradjon, s ezen törvények ellen tapasztaltatok