Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 2. ülés

28

MÁSODIK ÜLÉS. Aprilis 18-án.

U^yan azon lövetek, a* Hodolásihit formája i- ránli Prote- statiojokat, bé-adják.

ezen fontos tárgy — a’ Hodolási Eskü letétele, és Ö Felsége hitének el-í'ogadá- sa elveire nézve, az elöleges Ülésen lett ki létesítésére nézve pedig, egy oily an Ország Gyűlésen foly el, mely egész törvényességgel tsak akkor létezhet, midőn bizonyos lesz, hogy nem folytak beléje ollyanok, kiknek meg jelenést jussok nintsen , és nem maradtak ki ollyanok, kiknek törvényesen jelen kellett volna lenniek : Ugyan távol vagyunk attól, (a’ mi egyéb aránt a’ mult Ország - Gyűlés alatt a’ Kormánynak igen sokszor használt ellen - vetése volt) hogy a' Kormány hibás lépéseiből, ’s részszerént el - mutatásából, az Ország Gyűlés létezésére is ki hatott Csonkaságért, azt törvénytelennek tartsuk; — de éppen úgy óhajtjuk azt, hogy az Ország - Gyűlés maga részéröl hellyezete törvényességét lehetőleg ki pótolni, és hellyre állítani, igyekezzék , és ennek eszközlésében (a’ mi minden tenni valók kozott a’ leg első) a’ késedelmezést magunk nézetünk szerént, a’ hellyes rend, és törvény ellen valónak, és káros következtetésekre okul szolgálhatonak tartyuk.“ —

Kemény Dénes, mtk*

Nemes Alsó Fejér Vármegye követe.

Véér Farkas, mtk.

Torma Joseff. mtk.

Belső'Szolnok Vármegye követei.

Kozma Dénes. mtk.

Gyulai Lajos. mtk.

Nemes Zaránd Vármegye követei.

Az Eslíü mikénti letételére bé adott pedig, szóról szóra igy vala irva: —

Protestatio.

tt

„Ezen Ország - Gyűlés első elöleges (praeparatoria) Ülésében tanátskozás alá vétetvén a’ Leopoldi kötés-levél kiadása, a’ hodolási, és Fejedelmi Eskü tárgya körül elő forduló szentpontok; ezek között kérdés alá hozatott az, hogy a’ Fejedelmi Eskü az 1791-béli 1-sö Czikkelybe iktatott hit forma szavai szerént tévödjék é le? vagy pedig azon módosítás szerénű, mely iránt ezen Esküre nézve 1792-be October 18-án tett Fel - Írásokban az Ország - Rendei a’ Felséges Udvarhoz folyamodtak, és a’ mely az 1794-ki Ország-Gyűlésre Julius 31-én ugyan azon Esztendőben botsátott K. Levélben néhai Felséges Urunk által el-fogadtatott ? a’ Tekintetes KK. és RR- Fejedelmi Eskünek említett módosítás szerénti le-téte- lét méltoztatván el-határozni; mi alóli írtak, efcen határozat ellen küldőinktől nyert utasításunk által elönkbe szabott kötelességünk szerdrít ezennel innepélyesen protestálunk a’ következendő okokból:

1- ör. ,,A’ Leopoldali kötés - levélnek, a* hodolási, és Fejedelmi Esküvel meg-erösittetése, minden Ország-Gyűlési tárgyak között, egy a5 leg fontosabbak közzül, mint a’ mely azon frigynek, mely ezen Fejedelemség, és a Felséges Uralkodó ház között, köttetett, ’s melyet az 1791-ki 2-ik Czikkely radicale Conventionis sponte initae instrumentumnak nevez, törvény által ki szabott meg ujjittatását tárgyozza: ’s midőn elöleges Ülésen semmi egyéb tárgy follyásanak, a’ meg nyitáshoz tartózó szentpontokon kívül, helye nem lehet, a’ ki nyitás után nyilván még tsak, a* törvényesTractatusok mezeje, annyival inkább sajnáljuk, hogy a’ Tekintetes KK. és RR. ezen fontos tárgyban, — mely jelenleg a’ K. javallatok 1-sö pontja, — elöleges Ülésen tettek határozatot : melyet ezen okból törvényes erejűnek nem tekinthetünk, ’s hogy belölle a’ következő időkben semmi következtetés ne vonattassék , ezennel innepélyes óvást tészünk.“ —

2- or. „Kéntelenek vagyunk ki nyilatkoztatni, hogy mi nem tsak formájára , hanem matériájára nézve is, a' T. KK. és RR. határozattyát magunkévá nem tehetjük; ugyan is: —

«) Azon elv, melyből ezen határozat támogattattik, — veszedelmes következésekre szolgáltathat alkalmatosságot. A’ Fejedelem, és Ország közötti ér-