Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 2. ülés
tekeződés, és a’ törvényhozás módja között nem nagy különbség van: — ugyanis a’ törvény jovallatok előbb rendszeres biztosságon ki dolgoztattak, a’ mely biztosságok munkáji rendszerént a’ törvényhatóságokkal az országos Tanácskozás előtt közöltetnek utasítások adhatása végett, — azután az Ország* Rendei által fontolóra vétetvén , elhatároztattak, — azután a’ határozatokhaz képest törvényczikkely formába Öntetnek,— azután erősítésre küldetnek a’ Felséghez, — az ottan tett kegyelmes észrevételek nyomán, miután viszszaküldetnek, ismét vizsgálat alá veszik az Ország’ Rendei, —’s másodszori felküldés után, ha Fejedelmi aláírást nyernek, még egyszer öszvehasonlitván az Ország Rendei a’ felküldett eredeti jovallatokkal való egyezés szempontjából, azután kihirdetik; — és ennyi lépéseken menyen által a’ törvény’ hozás, és igy bőven elég mod van mind a’ Fejedelem’, mind az Ország’ részéről észrevenni, és helyrehozni valamely törvénynek nem csak értelmében, de még szavaiban is, a’ mi nem hellyes; midőn ellenben egy K. Levél, valamint egy Országgyűlési felírás, néha igen rövid üdö mive,— ’s ebből lehet következtetni azt, hogy az ilyen különböző üdőken folytatott értekeződésekben lett nyilatkozatok között mind két részről igen nagy különbség találtatik, melynek zavarjából az elvekre nézve is tisztába jöni sokszor lehetetlen lenne; de egy oly tágas kaput is nyitna ez törvényeink megölésére, melyből alig ha vagy egyet alkotmányunkat biztositó alap törvényeink közül ki menthetnénk; — ugyanis nem voltak e’ értekeződések az adó, a’ Katona adás, és tartás, a’ helybéli Katonaság, a torvényhatoságokbéli Tisztek’ tétele, egyházhelyi Nemesek' adózása , és több nevezetes tárgyak aránt, ’s ha lehet azon értekezödesekből kifogni, vagy egy ártalmas, vagy két értelmű szót: csonkíthatja e* az a’mü jussainkat ? — Mii úgy tartjuk, hogy ha vanis er- költsi hatása a’ költsönös értekeződésnek , ennek is ereje inkább csak azon Fejedelem életéig terjedhet, azt az Országgal folytatta ki; törvényes kötelező ereje pedig akkor sem, — annál kevesebbé pedig későbbi üdökben, midőn szinte csak Diplomatikai , és Históriai adatokká válnak az eféle Correspondentiák. — Éhez képest vélekedésünk szerént az 1794-ki K. Levélnek az Esküre nézve semmi törvényes ereje nincsen. — b.) „A’ Tekintetes KK. és RR. mostani határozata nézetünk szerént törvény ellenes: — Ugyan is‘a’ törvények’ minden kivétel nélkül meg tartására minnyájon megesküttünk, ettől hát elállanunk, ellene határozatokat tennünk nem szabad. A’ Felség is mindég a’ törvényeket erösitti meg, 's a’ Fejedelmi Eskü is csak erről biztosit, törvény ellenvaló tselekvést követelünk, ha a’ Fejedelemtől egy felöl, más felöl azon gárántiáról, mely a’ törvények’ megtartásának Fejedelmi Eskü általi biztosításában van, lemondani láttatunk akkor, midőn elállunk attól, a’ mit a’Felség is, müis hitünkéi petsételtünk , — és ragaszkodunk ahoz, a’ mi még műnket sem kötelez.— „Törvény ellenes továbbá azon okból, mivel az 1791-ki 2-ik törvényczikkely ezen szavai: „in quantum subsequenter mutuo Principis, et Statuum Consensu articulariter alterata non essent etc.“ nyilván kifejezik, hogy Articulust csak Articulussal lehet változtatni; a’ T. KK. és RR. pedig ezen elöleges Ülésben a’ 1791-ki 1-sö Artic. némely szavait megváltoztatak. „Mely ilyetén törvényes okainknál fogva alolirtak a’ T. KK. és RR. említett határozatának ezennel ünnepélyesen ellene mondunk, és annak akár elvéből, akár alkalmaztatásából a’ jelen vagy következendő üdökben lehető következtetések meg előzéséül küldőink nevében törvényes óvást teszünk.“ — Kemény Dénes. mtk. Nemes Alsó Fejér Vármegye’ követe. Véér Farkas, mtk. Torma Jo’sef. mtk. Ns. Belső Szolnok Vármegye’ követei. Gyulai Lajos. mtk. Kozma Dénes. mtk. ' Ns. Zaránd Vármegye’ követei. 8 MÁSODIK ÜLÉS. Aprilis 18-án. ^í) Jegyzőkönyv.
