Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 11. ülés

a’ fennforgó tárgynak, a’ jegyzőkönyvből leendő kihagyatasára nyilatkozik ; meg­hagyatván" abban csak maga az ellenvélemény iránti nyilatkozat. & Gál Domokos: Előrebocsátva , hogy a'törvény’ szent nevét csak arra ruházza, mi alatt a’ Fejedelem’ szentséges neve áll; valamint azt is, hogy a’ tegnapi napon kijelentett elvétől elállani naost sem szándékozik, a’ b. Jósika Sámuel' véleményét pártolja, mellyel a’ határozást egyeztethetőnek tartja, ’s a’ Szász Károly’ szelíd javaslatát kész elfogadni. Wesselényi Miklós: Előrebocsátva én is, miszerint szelíd feleletre, szelíd ajánlatokra , megtámadó előrebocsátásokat lenni nem szoktam; úgy szin­tén azt is, hogy a* törvény’ értelmét -illető előrebocsátása Gál Domokos úrnak csupa szófelfogás; mert jól tudja az, ki ezen határozatot reánk nézve tör­vénynek nevezé, ’s mélyen érzi: mi a’ törvény, ’s mit nevezhetni annak? de elég világosan is kifejezé: kiket illetőleg nezte azt törvénynek? Avvagy csak az len­ne-e törvény, mi alatt a' Fejedelem’ neve áll ? nem elég tisztán mondja törvé­nyünk hogy „ki mit igér, ’s a’ miben megegyezik" törvény az reá nézve? pedig sehol sem áll a’ fejedelmi név azok alatt. Isten mentsen, oly emberekkel élni egy társaságban, kiknek még arról sincs észfogatuk: hogy lehessen valami köte­lező törvény, mi alatt nincs fejedelmi név! Ezeket, mint mondám, előrebocsát­va szállók azon kérdésre: ki maradhat-e a’ jegyzőkönyvből ezen czikkely, vagy sem? Kezet fogok tisztelt barátom Szász Károllyal abban, hogy míg hi­telesítetlenül kezünkben a’ jegyzőkönyv, határozhatunk valamely változtatásról; de nem magának a’ jegyzőkönyvnek léteiéről. Hogy a’ mai jegyzőkönyvbe va­lami ne menjen bé, azt határozhatjuk; de nem azt, hogy a' tegnapi jegyzőkönyv merőben ne legyen. Hogy három-négy órát a’ legnagyobb figyelemmel, hevűlt vérrel, nagy észtöréssel, komoly fontolással eltöltsünk ily drága időben, 's an­nak még is a’ jegyzőkönyvben semmi nyoma se maradjon; azt nem tehetjük, az nem illik. Idővesztés volt ez, nagy idővesztés; de a’ vád nem minket illet. Ugyan is, nem voltunk kezdők, csak folytattuk azt, mire felszólítva, felerőtetve valánk; gyávasággal, lágysággal vádoltathalnánk, ’s méltán is, ha magunkat megcsalatni engedve jegyzőkönyvbe nem tennők a’ mi történt. Ki mit tett, szenvedje. Ma­radjon emlékezetben, mivel kénytelenílettünk a’ drága időt tölteni. De ha ki is akarnók azt hagyni, akkor is a’ valóságat megsemmisíteni nincs hatalmunkban, nem illik. (helyes. helyes/) Cserei Miklós: Egyesek’ véleményét jegyzőkönyvbe iktatni nem tartja helyesnek. G. Teleki Domokos: Ólyak történtek itt, melyeknek jegyzőkönyvbe menni mulhatlauul szükséges. Egy tag elkésett ellenvéleményét tegnap a’ jegy­zőkönyv’ olvasásakor kívánta abba béiktattatni. Elkésésének okát megmondani nem akarván, maga magával ellenkezésbe jött, és a’ rendeket égy néhány drága órá­tól megfosztván, sok a’ jegyzőkönyvből bátran elmaradhatóknak tette beiktatását szükségessé. Kéretett, szívesen kéretett kívánsága’ visszavételére; de nem, maka­cson ragaszkodott akkor ahhoz. Most, midőn már a’ sok idővesztés megtörtént ’s különvéleménye' beiktatva olvastatik, most tetszik nekie attól elállani. Ez így országgyűlésen nem mehet. Meg kell igen is maradni a’jegyzetnek például,hogy feljen ezután mindenki hasonlót tenni. Részemről én magamot is örömest alája. vetem ezen helyesen használható fegyvernek. Többszer fejeztem ki én is magam tegnap, de azok közül csak egyet kívántam béiktattatni. Nem is panaszolok, kö­vetkezőleg azon egyen kívül a’ többiek’ bé nem írásáért. így Gál Domokos ur is többszer szólott, mondotta azt is, mit most jegyzőkönyvbe kívánna tétetni, e név szerint annak beiktatását nem kívánta meg; nem kívánhatja tehát tegnapi ataiázatunk ellenére, hogy minden akkor mondott beszédei felírassanak* Hamás pai ament úrnők szokása ellen, hol egy tárgyhoz egy személynek csak egyszer sza a szó ani, többszer is szólunk, nem kívánhatjuk minden szavunk’ feliratosát; jemenne azo a naplóba. Elég szép bélyegét viseli a’ royalitásnak azon elv, örvény csa az, mialatt a’Fejedelem’neve áll. Ha ezen elv szerint az ország- gyu es e ren elkezéséről sem hozhatnánk reánk nézve kötelező erővel birú ói vtnj , jo ) volna haza mennünk ’s ótt várnunk mindenre nézve ő Felsége’ keDyes parancsolata! Maradjon minden a’ jegyzőkönyvben, {helyes, helyes!) dott észrevételét Gál Dom ok osn a k 7 .'T helyszék’ követe értette. k k atja °'y sulU3aak> miut aztUdvar* Szász Károly. Az Apr. Cons, hozza fel, mely nyilvánságosan mondja: 78 Tizenegyedik ülés Julius’ 2-kán.

Next

/
Thumbnails
Contents