Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 3. ülés
Harmadik ülés Junius’ 20-kán. re tett felelete' helyességét pártolta, felfejti: hogy abbéi, miszerint illő volt, hogy valaki a' megnyíló beszédre feleljen, az, hogy b. Jósikának kellett felelni, teljességgel nem következik; úgy abból sem, hogy a KK. és RR. magok köblökben ő excját az ideigleni kormányszék’ több tagjaival együtt megszenvedték , ’s beszédét végig hallgatták; mert, hogy megszenvedték a’ KK. és RR. b. Jósikának bejövetelét, és a’ gyülésbeni részvételét, helyes következése volt annak, hogy ő excja bejött, a mire mint királyi hivatalosnak jusa volt; hogy beszéde végig hallgattatott, az annak volt következese, miszerint királyi biztos’ jelenléte alatt semmi vitatás nem folyhat; és ezeket megakadályoztatni valóban csak igen helytelen és illetlen utón lehetett volna. De mind ezekből nem következik a’ b. J ó- sika’ felelettételének helyessége, sőt abból, hogy ő excja az ideigleni kormányszéknek elnöke, a’ Horváth Dániel’ következtetésével épen ellenkezőleg, önként folyónak látja a’ szóló azt, hogy nem volt helyes országgyűlés’nevében felelnie. Hivatkozván továbbad más alkotmányos nemzetek’ példájára, nevezetesen ns. Mag varországéra, (hol semmit stante sessione fel nem vesznek, hanem a’ megnyitó beszédről, valamint minden más tárgyakról is előbb kerületi ülésekben tanácskoznak) ismétli a’ szóló, miszerint inkább szerette volna ezen kérdést is utasítványával egyező leg nemzeti gyűlésre halasztatni, hol azon alkalommal szándékozott indítványt tenni a’ felöl, hogy mindenki ezután csak azt szólja más* nevében, a’ mire megbizatik. Azonban, minthogy a’ KK. és RR. ezen vitatásba már tettlegesen belé ereszkedtek, maga részéről két kérdést lát a’ szóló: t. i. „mi mondatott? és ki által?“ A’ mi az elsőt illeti: a' szóló, mint egyszeri hallásra felvehette, a’ báró Jósika’ beszédének elveit, a’ mennyire azokban a’ Fejedelem és haza iránti tántoríthatlan hűség van kifejezve, magáévá tehetné; de a’ második kérdésen akad fenn, és annak, mire senki által meghatalmazva nem volt, a’ KK. és RR. nevében való előadását a’ mondótól helytelennek és illetlennek tartja, ’s nem is nézi ezt másként, mint egy egyes tag’ gondolati’ kijelentését. Wesselényi Miklós: A’ b. Jósika János’ beszédét nem tartja nemzeti tanácskozás alá tartozandónak. TIa az jőne kérdésbe, hogy ő excja ezen beszédet az ország’ rendei’ nevében mondotta, igen is, minden szavát megkellene mérni; de mihelytt itt kimondalik, hogy azt az ország’rendei’ nevében nem mondotta, vissza esik azaz egyes vélekedések’ sorába; mint egyes személy’ szava pedig tanácskozás' tárgya nem lehet, arról discutialni a’ szabadszólással ’s a’ rendek’ méltóságával ellenkeznék. Egyébiránt egyezik az előtte szóló követtel az iránt, hogy a’ biztosság állal vagy akárinimódon más’ nevében mondandó beszédek előre nemzeti tanácskozás alá vétessenek. Cserei Miklós: Hogy b. Jósika János ő excja a’ kir. Főherczegnek felelt, az által még a’ kormányszék nem törvényesítetett. Ezen beszédet úgy veszem: hogy egy az Erdélyország’ nagyai közül Mállóit (felkiáltás: Erdélynek nincsenek nagyai, mindnyájan egyformák vagyunk!) csendre kívánván intetni a’hallgatóságot — (több követek: nem a! hallgatásáig, hanem mijelentettük ki ellenvéleményünket /) Ha már jegyzőkönyvbe tétetik is, hogy ő excja nem az ország’ képében szólt, tegyük oda legalább, hogy a’ Ilerczeg’ beszédére szép ,és tisztes beszéddel felelt ő excja, az ideigleni kormányszéki elölülő. B a 11 a M i h á I y: A’ kir. előadásoknak — mielőtt pertractatióba vetetnének — köz leiratásukat es azután nemz.eti ülésbeni felvétetésöket elfogadja. A’ b. Jósika János’ beszéde iránt tett észrevételekre pedig azt feleli: hogy ha azon beszéd csak egyes ember’ beszéde, ’s nem a’ kir. Herczeg’ előadására mondott felelet gyanánt vétetik; akkor ő Fensége’ felséges megnyitó beszédere az ország rendei elmulasztották a’ feleletet, s ez oly hiány, melyet szükséges kipótolni. — Hasonló értelemben nyilatkozott Zeyk Lajos. Dinges János: Szükségesnek látja mindenek előtt a’ nemzeti gyűlések’ mega lapitatasat; mert a’ szász követek a’ comeshez Junius’ 14-én érkezett k. íztos^ rendelés által a’ nemzeti gyülésekbeni megjelenéstől elliltattak. Ha a’ T. . a szász követeket ezen parancsolat alól fel nem mentik, attól tartok, m0n a.l,S7'00, 10öy magam leszek egyedül ki a’ szász követek közül nemzeti gyűlésre megjelenendek. {éljen!) i i. károly: Hogy b. Jósika János a’ k. Herczeg’ beszédére fe,e, ’ ® nme”.lurte j1; ’ megtörténtet pedig meg nem történtté tenni többé nem e L e e8en< ő óvás van ez iránt a’ jegyzőkönyvben. Mi azt illeti: mintha