Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 3. ülés
mányszék’ ideigleni elnökének beszéde karos következéseket húzzon maga után, annak ellene mondok, ’s ellenmondásomat küldőim’ nevében jegyzőkönyvbe ki- vánom iktattatni. (Követi kar: ezt minnyájon kívánjuk /) Bethlen Domokos: Az elnök ő excja’ előterjesztéséhez kivan szólani. (Közfelkiáltás: előbb a’ krasznai indítványhoz szóljunk!) Szavát ketté vágatni nem engedi , 's igy folytatva előbbi beszédét, azt véli szükségesnek : hogy min- denek előtt a’ k. előadásokat magában foglaló k. leírás köziratra bocsátassék ; az még országos határozat előtt nemzeti gyűlésben tanácskozás alá vétessék, és abban az ezen választásokkal egybefüggő s ő Felségéhez a’ választással együtt felterjesztendő országos sérelmek is felvétessenek. Kívánja tehát az elnök ő excja által indítványba hozott biztosság’ kinevezését elhalaszlatni. (helyes) Wesselényi Miklós: Miután valahára elértük hogy ezen országgyűlés még is megnyítatott, és létez valahára; ezen megnyitás után kétségen kívül tanácskozásaink legelőbb is ezen megnyitás’ tárgyát érdekelhetik. Tehát mind ahhoz mi itt történt, mind ahhoz mi hallatott, igen is T. RR. mind a’ két tárgyhoz lehet szólani. Bátor leszek vélekedésemet mind a’ kettő iránt kifejezni. Történt itt, hogy, miután a’ kir. biztos maga megszólítását elolvasta, arra felelet tetetett. Megvallom, csatlom vélekedésemet a’ Krasznavármegye’ követétől kifejezett óhajtáshoz, mi szerint, bár a’ k. biztos’ beszédére a’ mi választott tisztelt elölülőnk felelt volna. De a’ dolog nem igy történt, felelt arra az ideigleni kormányszék’ elölülője. Hogy felelt, azt legkisebbnyire sem hibáztathatom; mert bejött a’ kir. Herczeggel mint a’ most hivatalt viselő ’s folytató kormányszék’ elölülője. Midőn már itt volt, hogy azon tisztelkedést tette, mi szerint felelt, bizonyosan alattvalói tisztelet’ ’s hazafiui érzés’ szüleménye volt, mely két dolgot senkiben, és soha sem hibáztathatok. Ezen feleletet én úgy vettem, mint egyes személynek tisztelettel teljes és lelkes szavát; de úgy teljességgel nem, mintha azt mindnyájunk’ ’s ezen egész törvényhozó itt jelenlévő test’ tagjai’ személyében, képében, és nevében mondotta volna. Azért annyi megjegyzést kívánok erről a’ jegyzőkönyvbe tétetni, mi szerint „azon beszédet nem az országgyűlés’ nevében tariatottuak vettük.“ Ez a’ vélekedésem és kérésem az iránt, mi az itt történteket illeti ; mi pedig a’ liallottakot nézi: azokról lehet tanácskozni, lehet végzést tenni; de az eddigi szokás, a’ dolog’ természete ’s méltósága nem engedik, hogy ahhoz ily röviden, ily hirtelen hozzáfogjunk. Nekem is, annyira óhajtván a’ dolgok’ haladéknélküli folyamotját, az volt vélekedésem, hogy lehet, sőt kell mindjárt ma biztosságot nevezni, ’s már holnap a’ voxok’ szedését kezdeni; de jobban meg fontolván a’ dolgot, sem illőnek sem jónak nem tartom. Ha szinte régen tudjuk is, mi van a’ k. előadásban 5 de az illendőség és jó szokás megkívánja, hogy az, mielőtt iránta tanácskozunk , annyival inkább mielőtt arról határozatot teszünk, köz iratra bocsátassék. Miután ez megtörtént, akkor a’ dolgot előbb megfontolván tanácskozni fogunk, és a’ szozatszedő biztosság’ kinevezését, mint első lépést, meg fogjuk tenni. Ezt nem csak illő, de szükséges tenni; mert ezen k- előadásnak következése, és pedig legelső következése, egy felírás. Ezen felírásnak mikénti szerkeztetése természetesen szinte megfontolást kíván. Illetlen dolog lenne k. előadásra nem felelni, a’ Fejedelem iránt sem lenne illő, de magunk iránt sem ; mert szépek, kegyesek azon k. előadások. Mindazáltal vannak abban olyanok, mire észrevételek lehetnek, azoknak miképi értése szükség hogy kifejtessék, ’s azért azt vélem, hogy a’ mindenkori szokás szerint, igen is, azon k. előadásokra felelő felírásnak kell tétetni; hogy pedig ezt tehessük , ’s czélirányosan lehessük , hasznosság’ és illendőség’ tekintetéből kérésem az: mi szerint ezen k. előadások most legelőbb is köziratra adassanak. Ma leiratnak, mindenik azok felett gondolkozik, ’s nemzeti gyűlésekben a’ vélekedéseket azok iránt egyesíthetjük; azonban liolnaj) itt országos ülésben a’ biztosság kineveztethetik, és ez a’ dologra nézve hoszszu haladékot nem tesz; de amazt el nem mellőzhetjük. Ezért tehát ismétlem azon kérésemet, hogy ezen k. előadások most köziratra paran- csoltassanak. G. Teleki Domokos: Pártolja Kraszna-vármegye’ követének kívánságát; az ideigleni kormányszék’ elnökének feleletére nézve pedig elégségesnek tartja, Udvarhelyszék’ követének vélekedése szerint, a’ jegyzőkönyvben kifejtetni, hogy Harmadik ülés Junius’ 20-kán. 29
