Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 3. ülés

a’ rendek az ő excja’ beszédét az ország’ rendei’ nevében mondottnak nem tartják. Egyéb iránt hasonlatosan a’ k. előadásokat mindenek előtt köz iratra kívánja bocsátatni. . ,

Szász Károly: Még azon eloterjesztesre kert szót: valljon a’ k. előadások’ nyomán egy vagy több itélőmesterségre legyen-e a’ választás? mert arra czé- loz figyelmeztetése, hogy a’rendek’ ezen kérdés’ eldöjtését halasszák el mostanról, mivel a’ k. előadások’ első pontja általányosan a’ hivatalok’ választásáról szólván, annak elhatározása hogy csak statuum praeses és egy vagy több itélőmesterre nézve tétessék meg a’ választás, már béereszkedés volna a’ k, előadások’ miképi teljesítésébe. Kívánja tehát a’ dolog’ természete és régi példáknál fogva a’ k. előadásokat, mielőtt azokhoz legkisebb szó is férne, köz irat alá bocsátatni.

Váradi József: Kötelesnek érzi magát Kraszna-vármegye’ követe’ indítványára küldőinek abbeli utasítását előterjeszteni, mi szerint az ideigleni kormányszéket, még mielőtt annak tagjai országosan megválasztatnak is, az ország- gyűlés’ kiegészítő részének tartozik elösmérni ; ’s kívánja, a’ krasznai indítvány- báni meg nem egyezését jegyzőkönyvbe iktattatni. (néhányan: helyes!)

B. Bánffy László: A’ krasznai indítványt az Udvarhelyszéki követ’ módosításával elfogadja; a’ jegyzőkönyv’ tárgyában nevezendő biztosság iránt most kíván tanácskozni; a’ Hunyadvármegyei követ’ előadására következett helyes felkiáltást pedig csak annyiban hagyja helyben, mennyiben arra mondatott: hogy a’ hunyadi követ ebbéli előadásával utasítása’ parancsát teljesíté. (úgy van)

B. Kemény Dénes: Böviden csak arról szól, hogy a’ rendek most ne beszéljenek, mivel elvül már megállapítatolt, hogy minden dolog, mielőtt országos tanácskozás alá vétetnék, nemzeti gyűlésben vétessék fel. Vélekedése tehát az, hogy a’ rendek nem csak a’ k. előadásokra, hanem általában a’ mai nap előadattakra véleményök’ kimondását függeszszék fel addig, mig nemzeti gyűlésekben azok- iránt tanácskoznak. Következéskép b. Jósika ő excja’ beszédét is oda halasztan- dónak véli, ’s most csak a’ jegyzőkönyv’ vitele módjáról kíván tanácskozni.

Horváth Dániel: Azt véli, hogy illő lévén a’ k. Herzeg’ beszédére valakinek felelni competensebb felelő annál, ki őtet bekísérte, nem volt; mert ha a rendek megszenvedték azt, hogy a’ kormányszék bejöjjön, már akkor ennek ideigleni elnökét illette a’ szó. Helyesnek találja, hogy a’ k. előadások mindenek előtt köz iratra bocsátassanak ; ’s minthogy azoknak első pontja a’ restauratiot targyazza, ez pedig a’ statuum praeses’ és itélőmesterek’ választásával kezdődik, szintén helyesnek találja a’ biztosság’ kinevezéséről is értekezni.

Gál József: A’ tollvivők mellé rendelendő biztosságot szükségesnek látja; mert azt mind a’ régi szokás, mind a’ dolog’ természete, mind a’ tollvivők’ könnyítése megkívánja. B. Jósika János’ beszédére nézve Wesselényi Miklóssal egyet értőleg azt tartja, hogy ő k. Fennsége’ beszédére felelni hadfiul kötelesség vala, ’s valamint helyesnek találja egyfelől, hogy ezen feleletet a’ k. kormányszék’ elnöke tette; úgy más felől megkívánja, hogy a’jegyzőkönyvbe iktattassék: mi szerint b. Jósika Jánosnak beszéde csak a’maga egyes, és nem az országos rendek’ öszves kinyilatkoztatásának vétethetik.

G. Bethlen János: Nemes Kraszna.vármegye’ érdemes követének kijelentett észrevételére vagyok bátor szólani: én a’ felséges Fejedelemnek substitutionis jusát a’ sarkalatos hivatalokra nézve soha einem ösmértem, és soha nem is fogom elösmérni. Ezen vélekedésemet tisztán és nyílványosan kifejeztem akkor, midőn az ideigleni elnökről volt szó; valamint akkor is, midőn az ideigle- m jegyzők jöttek kérdésbe. És ha már most az ideigleni főkormányszek ideigleni elölülőjének a’ k. Herczeg’ beszédére tett feleletét szó nélkül hagynám; és a gátasommal azt elösmérném, hogy az ideigleni főkormányszéki elölülő ur ő excja a tekintetes SS. és RR. nevében szólott: akkor az inconsequentianak veszedelmes, nevetséget és megvetést gerjesztő vétkébe esném. Ugyan is elösmér- ne“. a*altf! azt' h°gy a’ felséges Fejedelemnek jusa volt egy olyan főkormány- szeki elölülőt a statusok’ választásán kívül kinevezni, kinek a’törvényhozó testbe, hivatalanal fogva, befolyása lehessen.

Nem valódi férfiúhoz illő dolog a’ privát életben is inconsequensnek lenni; e mi on az inconsequentia országos és constitutiot illető tárgyban ejtetik, ak- or az megbocsathatatlan polgári bűnné válik. Ezekből ki indulva bátorkodom e aigybe i vclekedesemet abban4 kinyilatkoztatni, hogy a' mai gyűlés’ jegyző3o Harmadik ülés Junius’ 20-kán.