Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 3. ülés
továbbad a* felöl: „mi a* köz nemzeti gyűlés, minő annak szerkezete, és mekkora hatásköre?“ Melyek közül az indítványnak panaszos részére b. B á n f fy Miklós és gr. Bethlen Gábor k. hivatalos atyánkíiai kinyilatkoztatták, hogy tulajdon magok tették hírré a3 törv. kir. táblának a* nemzeti gyűlések* tartását még szinte azok* tartatásának kezdete* idején. Azonban, hogy ezen kívül is titok lehetett volna a* nem- zetek*gyülésében már oly gyakron tartott tanácskozások* ideje a* törvényes k. tábla előtt, az annyival nehezebben feltehetőnek látszik a* KK. és BB. előtt, mivel a* Május* 28ai első országos ülés előtt tartatott köz nemzeti gyűlés* tanácskozásain a* tövényes királyi tábla is jelen volt, és azokban részt vett; a* gyűlések is mindenkor nyilvánosan és számos hallgatók* jelenlétében folytak; *s azoknak tartatása* idejét is a* falakon függő táblákról mindenki tudhatta. A* mi pedig azon felvilágosításul feltett kérdést illeti: „mi legyen a* köz nemzeti gyűlés?“ ez ha szinte számos régibb és újabb adatokból, országgyűlések* jegyzőkönyveiből nyilvános nem lenne, sőt törvény által is, noha felesleg, nem erősítetnék is, már magából a* dolog* természetéből is önként foly és értetik; miszerint t. i. minden országgyűlési tagnak törvényhozói fontos tisztéhez tartozik a* legkisebbtől a* legszélesebben kiterjedő körig, minden tanácskozásokban, hol a* haza* dolgairóli gondolatit kifejtheti, kicserélheti, 's felvilágosodáshoz juthat,részt venni. Mely ilyetén felvilágosítás után számot tartanak a* KK. és RR. arra, hogy a* k. tábla* tagjai ezután a* vélemények* egyeztetését, *s a* csak ez által sükeresíthető köz jót a* tanácskozási gyűlésekben való megjelenésökkel és egyetértő munkásságukkal elő fogják mozdítani.— 28 Harmadik ülés Junius’ 20-kán. Vitatások. Elnök-. Az előbbi országgyűlések’ példájira hivatkozva felszólítja a’ rendeket: hogy két biztosság’ kirendeléséről tanácskozzanak, melyeknek egyike jegyzőkönyvvitelében a’ tollvivőknek segítségül szolgáljon; másika pedig a’ kir. előadások’ első pontja’ következésében a’ statuum praeses’ és egy itélőmester’ választására a’ rendek által béadandó szózatokat öszve szedje, és azoknak többsége szerint a’ választást kimondja. (Köz felkiáltás-, mind a' három itélömesterségre egyszerre történjék meg o’ választás ! ) Elnök: Ismétli, hogy az itélőmesterségekre a’ választások egyenként tétesse- n,e^ “e8 ■> mert azt tartja, hogy sok nehézséggel lenne egybe kötve, ha a’ választás mind a 3 itélőmesterségre egyszerre történnék. (Köz felkiáltás -. mind a' háromra egyszerre ! ) , us zár Károly: Mielőtt az elnök őexcja’ előterjesztéséhez szólnék, a mu t heteken tartott nemzeti gyűlésekben és itt az országos ülésekben is ki- ejtett elvekből kiindulva, utasításomból merített azon véleményemet kívánom e oadni: mi szerint én semminemű lépésekben, melyek az ideigleni kormányszék- e \a o közlekedésre csak legkisebbé is mutatnak, meg nem egyezem. Örömmel attain volna, ha a’ Föherczeg’ beszédére az általunk szabadon választott ideig- em e nö ünk az ország’ rendei’ nevében felelt volna; de miután ez már igy tortent nincs egyéb hátra, mint hogy az ideigleni k. kormányszék’ elnökének eb- l?e ' & f .^rant ^'fogást tegyek. Küldőim’ utasítása ugyan azt parancsolja, 10°.^ 3 ÜZ 'őaz8atasra nézve az ideigleni kormányszéknek minden lépéseit el- tuijem, mei t küldőim koránt sem akartak valamely anarchiára vezető lépést pa- lancso ni, ettől ők irtóznak ; ellenben a’ törvényhozásban az ideigleni kormány- sze ne semnu nemű befolyását is elösmérni nem akarják. Nehogy tehát a’ kor-
