Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 61. ülés
282 Hatvanegyed IK ülés. Jan. 22-én. tilt bé, ezen előttök ismeretlen földön bolyongani, ’s oly tárgyak iránt kell szavazniok, miről képzetöh is bajosan lehet. Igaz, hogy midőn az uralkodásnak nincs szózatolásra szüksége, nem bánja ha azon felemelt hely üresen áll is, ’s szétbocsátja kedvencz hivatalosait) de úgy akar velők bánni, mint egy gazda bizonyos czélra szánt állatjaival: midőn nincs különös szüksége azokra, fűre bocsátja) de midőn a’ szántás’ ideje közel- get, viszont jászolra teszi, járomba fogja, hogy míveljék, szántsák számára azon földet, melybe konkolyt fog vetni, 's mely ártalmas gyomot fog nevelni. De nemcsak azt nézem hogy kik tétettek regalisláltnak, nemcsak hogy azokkal miként hivánt az ’ uralkodás bánni)! hanem azt, mi sokkal nevezetesebb: t. i. bogy mennyi regalistát neveztek ki? Nyilván kimondom, a’ regalisták’ mostani számmal lett kinevezésük ellene van törvényeinknek, ellene a’ helyesség’ és igazság’ törvényének, ’s ellene polgári szabad létclünknek. Csak az állhat fenn, minek van alapjaj úgy polgári alkotmány is csak az létezhet maradandólag, melynek van ily alapja, támasza: ezeket garantiáknak, kezességeknek nevezzük. Túl vagyunk itt, remélem, azon előítéleten, miszerint a’ magyar alkotmányt egy mohosodott irománynak nevezik, melynek megtartása a’ kormány’ jó akaratjától függ- Bizonyossá teszi azt a’ tapasztalás, hogy míg valami csak papirosán van, nincs annak eleven hatása) hogy pedig polgári alkotmányunk meleg! élctmunkásságát Jbizonyítja, kételkedhet-e abban, ki törvényhatóságink’ ’s országgyűlésünk’ létezését, és nemzeti éltünk’ fejlődő élctmíveit tekinti? És hogy alkotmányunk csak a’ kormány’ jó akaratjából létez, ezen állításnak oktalanságát bébizonyítja bármi futó tekintet is a’ múltra) mert valóban, ha az uralkodás’ jó akaratjától függött volna, úgy annak már pora sem létezne. Igen is tettlegesen létez polgári alkotmányunk, ’s bír erős garamiakkal, biztosításokkal) és ezek közül legfőbb az országgyűlés és a’ törvényhatóságok) de a’ törvény- hatóságokban sokkal biztosabb kezesség van, mint az országgyűlésben: ha amazok egész erejükben léteznek, múlhatlanul lesznek mindig, még pedig lelkes országgyűlésekj törvényhatóságok nélkül pedig országgyűlés vagy soha sem lenne, vagy az uralkodás gyermekjátékként kényére használná. A’ törvényhatóságok’ létezése azon titka polgári alkotmányunk’ fennállásának, mely azt mind eddig csuda módra fenntartotta. Ez ád polgári alkotmányunknak sok mások felett elsőséget) ád annak becset és erőt. Ez tartotta azt meg oly ellenséges körülmények mellett is, melyek köztt más polgári alkotmányokat a’ mienknél sokkal liifejlettcbb ’s erősebb nemzetiség sem tudott volna az enyészettől megmenteni. A’ mi polgári alkotmányunk nemcsak parancsolókból ’s vahan en- gedelmeskedökböl áll) hanem áll a’ törvényt őrző, azt fontolva végrehajtó ’s polgári munkás életet folytató erkölcsi testületekből, és ezen külön létező ’s az egészbe önállásukat fenntartva beleolvadó erkölcsi testületek: a’ törvényhatóságok. 1 - J • f Ezen rendszer tartotta fenn, mondom, minden veszedelmek köztt polgári alkotmá- > ■ r 1 ° nyunkat oly sok századok ótaj ez mívclte azt, hogy csak az utolsó századot is felvéve, ámbár minden országgyűléstől újabb meg újabb csapások jöttek polgári alkotmányunk- ra, ’s azok csaknem vetekedtek egymással a’szolgaságban ’s nemzeti jogok’ gyengítésében, mégis mind ezen veszélyeken keresztül menve, mind ezen próbákat kiállva, mint férfi, mint ifiui erőt magában érző férfi lépett fel most nemzetünk ezen kivívott országgyűlésre. A’ törvényhatóságokban létező garantiától jöhet és jő egyedül a’ másik garan- tiának t. i. az országgyűlésnek rcndíthetlenségej azoknak szelleme létez ebben, ’s csak
